Arról nem tudnak egyértelműen állást foglalni a történészek, hogy Kapos vára körül milyen létszámú és összetételű polgári lakosság élhetett a török korban, mindenesetre valószínű, hogy ez a török–szerb kézművesekből és kereskedőkből álló balkáni típusú mezőváros nem volt számottevő.

Több mint két évtized volt még hátra a hódoltság időszakából, amikor Evlija Cselebi, a híres török utazó Kapos várát is meglátogatta. Úti beszámolójában szemléletesen írja le az 1664-ben itt tapasztaltakat. Szerinte a vár „egy nádas, mocsaras, mély völgyben úgy áll, mint négy lábán a béka. A mocsárnak vize a Kapos folyón s az árkon át folyik, s igen nagy víz. Vára nincs olyan nagy, mint Kanizsa, s hosszúkás, négyszög alakban fekszik. […] Utcái deszkaburkolatúak, éppúgy, mint Kanizsán, mert süppedékes hely. Vize és levegője nagyon kellemes. Szép arcú és egészséges népe van.” (Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, S. M. Tanács V. B., 1989. 97–98. o.)

Evlija Cselebi egri szobra

Közvetlenül a visszafoglalás után, 1687-ben 177 kaposvári házról tett említést a kamarai összeírás, bár ezek közül néhány tucat épületet tűz emésztett el az ostrom során. A századforduló körül száz, más forrás szerint kétszáz ház állt a városkában, amelyet főleg huszárok és szabad hajdúk laktak. (Néhány török és rác lakos is itt maradt azok közül, akik a hódoltság idején éltek a településen.) Az 1691-ben készült összeírás idején még nyomorúságos képet mutattak a kaposvári uradalom részben elnéptelenedett helységei. Ráadásul ugyanez év őszén Gyöngyösi Nagy Ferenc, Somogy és Zala vármegye közös alispánja arról számolt be gróf Batthyány Ádám főkapitányhoz írott levelében, hogy pestis pusztít Kaposváron.

A közbiztonság még sokáig nem volt megfelelő, lassan azonban megindult az élet; céhek alakultak, vásárokat tartottak, megszervezték a hitéletet. A 18. század elején a pusztulófélben levő kaposi vár új feladatot kapott: a régi épületek egy részét helyreállították, hogy itt alakulhasson ki a kaposvári Esterházy-uradalom gazdasági központja. A mocsár övezte várból és környékéről ugyanakkor keletre, a későbbi Kossuth tér és Fő utca tájára tolódott a városka súlypontja. A mai Kaposvár területén lényegében három mezőgazdasági jellegű település létezett a 18. század elején: a vártól nyugatra Kecel, keletre a tulajdonképpeni Kaposvár és Ivánfa.

A 18. század első évei azonban a török háborúk időszakánál is több szenvedést tartogattak a lakosság számára…