A sikeres török ostrom után három hónappal Dervis pécsi bég levélben közölte Kanizsa védőivel, hogy a szultán neki adta Kapos várát. A törökök kis híján mégis elveszítették legújabb hódításukat: 1556 szeptemberében a Ferdinánd főherceg által indított támadás hírére ki is ürítették a kaposi várat. Mivel azonban a keresztény hadak – stratégiai szempontból érthetően – inkább Babócsa várának megszerzését tartották fontosnak, a törökök néhány hét múlva újra megszállták, helyreállították és őrséggel rakták meg Kapos üresen álló várát. Százharminc esztendeig nem is lehetett kiverni őket onnan…

Bár Zrínyi Miklós 1562-ben Kapos ostromát fontolgatta, a hadműveletre végül nem került sor. 1599 késő őszén az Adolf von Schwarzenberg herceg győri végvidéki és Nádasdy Ferenc dunántúli kerületi főkapitány vezette csapatok már eljutottak az ostromig, de ágyúik nem birkóztak meg az erődítmény földdel megerősített palánkfalával, s a kemény tél is megnehezítette a dolgukat. Így hát hamarosan elvonultak a vár alól.

A Rossi-féle metszet a várról (1686)

A fordulatot csak a Buda várát felszabadító szövetséges csapatok győzelmes előrenyomulása hozta meg a 17. század végén. Bár a huszonnégy ágyúval felszerelt kaposvári török őrség igen keményen védekezett, Badeni Lajos császári tábornok katonáinak rohama 1686. november 12-én az ő ellenállásukat is megtörte.

A szövetséges sereg október 30-án érkezett meg Kaposvár falai alá, és nyomban hozzákezdett a kis téglavár megvívásához. A törökök végül a szabad elvonulás feltételével adták át az erődöt (az 1495. évi és az 1555-ös ostromnál is így ment végbe a kapituláció); Kaposvárt a Loy vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló hadosztály – nagyrészt gróf Batthyány Ádám (1662–1703) főgenerális huszárjai és hajdúi – szállták meg. A keresztény hadak addigra már Simontornyát, Pécset és Siklóst is bevették. „Ha a kotlós kiröppent, mit tehetnek a csibéi?” – jegyezte meg rezignáltan Kaposvár oszmán parancsnoka, akinek valóban megengedték, hogy seregével együtt Szigetvárra vonuljon. (Sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Budapest, Zrínyi, 1983. 172–173. o.)

A szultán birodalma azért még egyszer visszavágott: a török katonák 1688 nyarán egy váratlan támadással komoly veszteségeket okoztak a kaposi védőknek, de a várat nem tudták elfoglalni. A török világ nem tért vissza többé Somogyba – ám sajátos módon leginkább ez okozta aztán a kaposvári vár pusztulását…