Már régen – és még sokáig – a török volt az úr a Kapos mentén, amikor – távol Somogy vármegyétől – megköttetett a házasság, amely alapvetően befolyásolta Kaposvár 18–19. századi sorsát. Egy feltörekvő fiatal nemes, bizonyos Esterházy Miklós (1583–1645) 1612. november 22-én feleségül vette Szerdahelyi Dersfy Orsolyát, Dersfy Ferenc főpohárnok és Lanzséri Császár Orsolya leányát, az 1611 őszén elhunyt Mágochy Ferenc kassai főkapitány özvegyét. A nála idősebb asszonnyal alighanem már a férj életében viszonyt kezdett, s a gyászév leteltét követő napon meg is tartották a lakodalmat. A források szerint őszintén szerették egymást, bár a házasság nem ezért keltett közfigyelmet – mert közfigyelmet keltett, olyannyira, hogy Móricz Zsigmond is szót ejtett róla az ő Tündérkertjében…

Esterházy Miklós a friggyel az ország legvagyonosabb és legtekintélyesebb emberei közé került; egyebek közt a Dersfyek somogyi birtokai is az Esterházyakra szálltak.

A még mindig török uralom alatt álló kaposi uradalmat nemsokára az ákosházi Sárkány család vette zálogba az Esterházyaktól – ezer forintért. Szűk hét hónappal a győzedelmes keresztény ostrom előtt, 1686. április 19-én a vagyonszerző Esterházy Miklós fia, Pál viszont megfizette a zálogösszeget, s ezzel visszaváltotta a kaposi vártartományt Sárkány Istvántól és öccsének, Jánosnak az özvegyétől. Talán feltételezhetjük, hogy a kiváló pénzügyi és katonai képességekkel rendelkező főúr pontosabb képet alkotott magának a hadi helyzetről és a politikai kilátásokról, mint Sárkányék…

Esterházy-címer a régi levéltári épület ablakán

A török, majd a Habsburg-birodalom peremén elhelyezkedő kicsiny Kaposvár ezzel részévé vált egy igen jelentős gazdasági rendszernek, hiszen az Esterházyak már Magyarország legnagyobb birtokkal rendelkező arisztokratái voltak. Kaposvár egy 19 faluból és 23 pusztából álló uradalom központja lett a hódoltság felszámolása után. 

A család tulajdonjogát csakhamar elismerték: 1690-ben a veszprémi káptalan, 1702-ben a pécsi káptalan is beiktatta Kaposvár birtokába az Esterházyakat. 1702. május 12-én a budai kamara adminisztrátora tudtul adta, hogy I. Lipót fegyverváltság címén a kaposvári uradalmat is herceg Esterházy Pál nádornak adományozta. A nádor 1695. március 2-án kelt végrendeletében mint Gábor fiának hagyandó hitbizományi birtokot szerepeltette kaposvári javait – ezt tekintik a Kaposvárt is magában foglaló Esterházy-hitbizomány alapítási dátumának.

Mária Terézia királynő 1745-ben megerősítette az Esterházy család kaposvári birtokjogát elismerő, 1702-ben kelt adománylevelet.