Aki levágta az utcasarkokat

Bereczk Sándor 1856-ban született Kaposváron. Régi somogyi nemes családból származott; apja, Bereczk Antal az 1850-es évek végén polgármester is volt a megyeszékhelyen. Sándor az elemi iskolát és a gimnázium négy osztályát szülővárosában, a reáliskolát Sopronban és Budán végezte, majd beiratkozott a József Műegyetemre. Az építészmérnöki oklevél megszerzése után a bécsi képzőművészeti akadémiát is látogatta. 1881. február 6-án választották meg városi mérnöknek Kaposváron, ahol utóbb főmérnökként, 1912-től műszaki tanácsosként dolgozott nyugdíjazásáig.

 

Bereczk Sándor

 

Az ambiciózus és lokálpatrióta Bereczk mérnök szakértelme nélkülözhetetlen segítséget jelentett abban a céltudatos városfejlesztő munkában, amely a „Meggyes-telek” megvételével indult meg Kaposváron. A tervezés, később a végrehajtás is Bereczk főmérnök feladata volt; jórészt az ő hivatali idejében alakult ki a jelenlegi belváros építészeti arculata. 1896-ban a főmérnök közreműködésével készült el az a városépítési szabályrendeletet, amelynek segítségével igyekeztek mederben tartani a rohamos fejlődést. A „Bereczk-korszakban” egyébként olyan épületeket emeltek az újonnan nyitott utcák találkozásánál, amelyeknek sarkát 45 fokos szögben „levágták”. (Így a polgároknak biztosan nehezebb volt ütközni, és könnyebb kanyarodni. Lehetséges, hogy ez a megoldás a városvezetés közéleti filozófiáját is tükrözte…)

A mérnök a közművesítésből is kivette a részét: vezette a villanytelepet, irányította a vízvezeték építését. Az első világháború előtt kidolgozta Kaposvár útburkolási programját, amely szerint először a csatornaépítéssel nem érintett külső városrészek utcáiban kezdték a kövezést, a belvárosi területekre csak a csatornázás befejezése után került sor. Bereczk tervezte és rajzolta meg azt a Kaposvár-térképet, amelyet 1922-ben adott ki a Magyar Földrajzi Intézet. Számos városi testületben, bizottságban és egyesületben vállalt szerepet, s még a helytörténetírást is művelte: 1925-ben jelent meg Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése című könyve, amely máig a városismeret egyik alapműve.

Bereczk Sándor több mint négy évtizeden át, 1924. augusztus 1-jéig állt a város szolgálatában. Nyolcvannyolc évesen, 1945 márciusában hunyt el; a Keleti temetőben, az általa tervezett Anna-kápolnához vezető út mentén talált végső nyughelyet.

2000. október 19-én utcát nevezett el róla a városi közgyűlés, a 2001. január 23-i városnapi ünnepségek során pedig egykori Fő utcai házának falán felavatták az emléktábláját.

 
Megosztás: