Vándorló temetőink

Kaposvár mai temetőinek kialakulását a hagyomány a trónörökös-társuralkodó kaposvári látogatásához kapcsolja. A későbbi II. József ekkor, 1770-ben rendelte volna el, hogy a főtéri templom körül levő temetőt közegészségügyi okokból a város két végére telepítsék ki. (Levéltári irat nem támasztja alá a históriát, csupán Bereczk Sándor 1925-ben megjelent várostörténeti könyve beszéli el így az eseményeket.) Annyi bizonyos, hogy az 1770-es évektől fogva létezik Kaposváron Keleti és Nyugati temető, bár kezdetben nem egészen ott voltak, ahol most: a város terjeszkedése nyomán fokozatosan hátráltak, míg jelenlegi helyüket elérték.

 

II. József

 

Kaposvár első Keleti temetőjét 1776. május 7-én szentelték fel a mai Gróf Apponyi Albert utca környékén. Azóta többször is költözött a sírkert; 1843. május 21-én Hosszú Márton esperesplébános már a jelenlegi Hársfa utca környékére áttelepített új temetőt áldotta meg, 1860 körül pedig a toponári és a pécsi út találkozásánál nyitottak temetőt. Harangláb 1880-ban került ide egy kaposvári ácsmester adományaként; a kis harangot később a Szent Anna-kápolna tornyában helyezték el. A mai Keleti temető kialakítása az 1890-es évek elején kezdődött. Most ez számít a város „első számú” temetőjének: itt nyugszik például Németh István polgármester és utóda, dr. Kovács-Sebestény Gyula, Rippl-Rónai József és Szász Endre festőművész, Lengyel Árpád Európa-bajnok úszó, a berlini olimpia bronzérmese, Hoss József, a tudós plébános, Molnár Csilla Andrea, a tragikus sorsú magyar szépségkirálynő és Takáts Gyula költő is. A 20. század elején szép kápolna épült a Keleti temetőben, a húszas évek közepén pedig – a temető legrégebbi, már használaton kívüli részében – letették a Jézus szíve templom alapkövét.

A Nyugati temető hasonló vándorútra kényszerült, mint a Keleti: 1776 körül még a későbbi Rokkanttelep területén sorakoztak a sírok. A Déli (donneri) temetőt sem a jelenlegi helyén nyitották meg 1894-ben, hanem a szentpáli és lonkahegyi utak találkozásánál. A 20. század elején bezárni, majd távolabb újra megnyitni viszont nem a város terjeszkedése miatt kellett, hanem mert az esővíz rendszeresen kimosta a sírokat. A Szigetvári utca végére áthelyezett Déli temető 1912-től fogva már katonák nyughelyéül is szolgált; így jött létre a Hősök temetője.

 
Megosztás: