Noha Toponár csak 1970-ben lett Kaposvár része, a települést korábban is szoros szálak kapcsolták a megyeszékhelyhez. Megmutatkozott ez 1840 nyarán is, amikor nagyrészt leégett a Festeticsek birtokaihoz tartozó falu. Egy asszony vigyázatlansága okozta a tűzvészt, aki főzés közben az ecetesüveg helyett a mellette álló, szesszel teli flaska tartalmát öntötte rá a forró zsírra. Június 23-án délelőtt történt mindez Nikman József házában, és a szeles időjárás miatt a lángok hamar átterjedtek a szomszédos épületekre – az sem vetett gátat a tűznek, hogy egy kéményseprő máris megkezdte az egyik ház zsúpfedelének bontását. A plébános igyekezett a templom értékeit megmenteni, de idegességében nem találta a kulcsot (pedig az ott volt, ahol máskor), ezért fejszével törte be az istenháza ajtaját. Amit hamarjában összeszedett, azt a plébánia pincéjébe menekítette. Jól tette, mert nemsokára a templomtorony is tüzet fogott… A toponári Historia Domus (a plébánia „háztörténete”) szívbe markolóan ír a templom veszedelméről: „Sírnak most a harangok e lángok közepette s morogva olvadnak s darabonként hullanak alá.” (Nagy Jenő: A kaposvári lánglovagok krónikája, 1875–2000. Kaposvár, Kaposvár M. J. Város Önkorm. Hivatásos Tűzoltósága, 2000. 8–9. o.)

A tűzoltók védőszentje, Szent Flórián toponári szobra

Közben persze sokan igyekeztek megbirkózni a Toponárt elemészteni akaró lángokkal, még a környező falvakból és Kaposvárról is jöttek önkéntesek. Köztük volt Hosszú Márton kaposvári esperesplébános is, aki vizet hordatott. (Hosszú Márton a verekedős Galamb Györgytől vette át a kaposvári plébánia vezetését, s meg is tartotta azt 1822-től 1844-ig. Hívei már „hosszú” szolgálatának elején is nagyon elégedettek voltak vele; 1828-ban levélben mondtak köszönetet a veszprémi püspöknek azért, hogy ilyen jó papjuk van.)

A tüzet azonban csak délután sikerült eloltani. Addigra elpusztult a katolikus templom, a tanító és a tiszttartó háza, a kocsma és 105 lakóépület. Viszont nemcsak az oltás során, hanem a tűzvészt követően is sokan fogtak össze, hogy megsegítsék a toponáriakat. Kaposvár zsidó lakosai a katasztrófa estéjén minden sült kenyeret megvettek a károsultaknak, a kaposvári katolikusok küldöttsége pedig két kocsi kenyeret, főzeléket, káposztát, vajat és 50 forintot adott. A megyeszékhely lakosai annál inkább együtt érezhettek a toponáriakkal, mert néhányszor ők is átélhettek már hasonló csapást…