A kaposvári vár története 1702-ben véget ért; ezt követően csak maradványainak sorsáról beszélhetünk. Most már tudjuk, hogy ez a sors sem volt kevésbé viszontagságos…

Az 1800-as évek elején még jól látszottak a romok, amelyeket 1872-ben megrongált a duna–drávai vasút építése, a két világháború között pedig tovább pusztított a „Nostra” gabonatárház idetelepítése. A vár még álló falait dr. Vétek György polgármester utasítására 1930 nyarán lebontották, az építőanyagot értékesítették. Az sem sokat segített a dolgon, hogy 1931 tavaszán Rabati Jenő hírlapíró az Új-Somogy című napilap hasábjain intézett nyílt levelet a polgármesterhez a vár utolsó maradványainak megmentése érdekében, s az sem, hogy a vár területét végül romkertté nyilvánították. 1936. március 3-án a város felkérésére ifj. Lux Kálmán építészmérnök tartott helyszíni szemlét, aki javasolta, hogy tárják fel a vár még meglevő romjait. A soron következő „várrombolásokra” az 1950-es és az 1970-es években került sor, újabb építkezésekkel… Így az utóbbi évtizedekben folytatott régészeti feltárások (1956-ban Pusztai Rezső, 1958-ban Parádi Nándor, 2000-ben dr. Magyar Kálmán vezetésével) csak részleges eredménnyel járhattak.

A vár helyére épült Nostra

Maradt a kegyelet, és maradt az emlékezet. 1886 őszén a vár visszavívásának 200. évfordulóját egyebek közt az új római katolikus templom felszentelésével ünnepelték meg Kaposvár polgárai. A 250. esztendőben, 1936. szeptember 7-én pedig emlékkövet avattak – Lux Kálmán műépítész ekkor jelentette be, hogy a várromot a Műemlékek Országos Bizottságának védelme alá helyezték. 1986. november 12-én, a háromszázadik évfordulón emléktáblát lepleztek le a városháza falán, hat év múlva pedig a Kaposvári Városszépítő Egyesület és a Magyar Urbanisztikai Társaság Somogy Megyei Csoportja tartott emlékülést ezen a napon. 1991. november 22-én a városháza dísztermében avatták fel Z. Soós István festőművész Kaposvár visszavétele, 1686. november 12. című freskókartonját. A mű csak 1997-ig volt látható az impozáns nagyteremben, mivel a művész azt később szülővárosának, Nagykanizsának ajándékozta, az alkotás kicsinyített mása azonban 1990 áprilisa óta az Ipari Szakközépiskola auláját díszíti.

A városközponttól az egykori várhoz vezető utcát a 19. század közepétől 1950-ig Vár utcának hívták; a történelmi elnevezést 1972 februárjában kapta vissza a Kaposvári Városi Tanácstól. 1973. április 3-án itt leplezték le a vár emlékművét, Szabados János alkotását, a kilencvenes években pedig a várkapu is emléktáblát kapott az utca elején. A kapu képét ezenkívül kitartóan őrzi a városcímer.