A korszak első másfél évtizedében Németh István neve fémjelezte a Meggyes-telek megszerzésével észak felé is terjeszkedő város alaposan felgyorsult fejlődését. A polgármester alakja azóta is ott van a kaposváriak legjobb emlékezetében. Döntően ekkor alakult ki Kaposvár belvárosának mai építészeti arculata az új szállodákkal (Erzsébet, Turul) és iskolákkal (például a MÁV-internátussal és a főgimnáziummal), a pénzintézetek palotáival (Anker-ház), az új vasútállomással, igazságügyi palotával, református templommal, színházzal – és az új városházával. Az utcák aszfaltozása, a vízmű és a csatornázás érezhetően javította az életkörülményeket Kaposváron, ahová visszatért Rippl-Rónai József festőművész, amelyet kétszer is meglátogatott Ady Endre és – újra – Blaha Lujza, ahol napilapokat alapítottak az újságírók, egyesületet a zenekedvelők, az irodalmárok és a városszépítők, s ahol Kossuth Lajos szobrát helyezték el a főtéren. A Németh Istvánt követő dr. Kovács-Sebestény Gyula polgármesteri programját azonban már nem engedte kibontakozni az első világháború. A nagy háborúból, amely véget vetett Kaposvár dinamikus fejlődésének, a 44-es katonák is alaposan kivették a részüket…