Az Eszterházy (a későbbi Bajcsy-Zsilinszky) utcában, az építkezésre kiszemelt mintegy négyholdnyi területen 1896. május 11-én, a vármegye millenniumi díszközgyűlésének napján tették le a gimnázium új épületének alapkövét, s a gyűlés után a megyei urak is átvonultak a telekre, hogy részesei legyenek az iskola megújhodását jelképező aktusnak. A népes ünnepséget Maár Gyula alispán beszéde nyitotta meg.
Az akkor már kilencven esztendeje alapított, az önkényuralom időszakában megmentett, 1864-ben újjáépült, a kiegyezés után államosított s az 1880-as években főgimnáziummá fejlesztett kaposvári középiskola új, kétemeletes palotáját Herczegh Zsigmond és Baumgartner Sándor tervezte, a kivitelezéssel pedig a Gráner Lipót Fia zalaegerszegi céget bízták meg. Maga az építkezés 1896. október 6-án indult: a cég tulajdonosa, Gráner Géza ekkor kezdte meg az igazgatói lakás alapozását. Még a tél beállta előtt tető alá került, és 1897 nyarára el is készült ez a melléképület.
A földmunkákkal a főépület építésébe is belevágtak 1897. március 3-án. Gránerék megbízásából Fuchs Samu budapesti építész vezette a munkálatokat. Július 3-án megtartották a bokrétaünnepséget, s december 10-ig a belső és a külső vakolást is befejezték.
Az alapkőletétel után éppen két évvel, 1898. május közepén fejeződött be a tizenkét tantermes, korszerű gimnázium építése, amely a szükséges kiegészítő helyiségekkel, egyebek közt könyvtárral, rajzteremmel és szertárakkal is rendelkezett. A különálló tornacsarnok egyben díszteremként szolgált.
Az utca vonalától huszonnégy méternyire húzták fel a főépületet s a telek két sarkára, az iskola főbejáratának tengelyére szimmetrikusan a két melléképületet: a keletiben az igazgató lakott, a nyugatiban pedig két szolgalakást rendeztek be az Ifjúsági Segítő Egyesület helyiségén kívül. A főbejárat feletti timpanon alsó részén Somogy vármegye és Kaposvár város címerét, közöttük Magyarország címerét helyezték el. A főutcától az új főgimnáziumhoz vezető utcát szintén ekkortájt alakították ki; az 1897. szeptember 20-án tartott rendkívüli városi közgyűlés – Hagelman Károly indítványára – úgy határozott, hogy Somssich Pálról, az iskola egykori patrónusáról nevezi el.
Az eklektikus stílusú, monumentális iskolaépület „zajtalan, családias jellegű ünnepéllyel” nyílt meg 1898. szeptember 8-án. Mivel két nap múlva Genfben meggyilkolták Erzsébet királynét, az országos gyászra való tekintettel később sem tartottak avatóünnepséget.