Az osztrák–magyar kiegyezéshez vezető és Kaposvár számára is a fejlődés lehetőségét kínáló út ellentmondásosságát jól jellemzi, hogy bár ezt az utat a Habsburg-monarchia hadseregének kudarcai szegélyezték, ugyanakkor ezek a vereségek számos somogyi családot borítottak gyászba. A 44-es bakák sorait is megritkító königgrätzi csata után egy évvel mindenesetre már koronás királya volt Magyarországnak…

Kaposváron is nagy ovációval fogadták, hogy az uralkodó 1867. február 17-én kinevezte miniszterelnöknek gróf Andrássy Gyulát, s a kormány három nap múlva letette a hivatali esküt. Már február 20-a reggelén dörögni kezdtek a mozsarak a fellobogózott somogyi megyeszékhelyen. „Ünnepies szín, hang mindenfelé, s hogy az ég is ünnepeljen, a tavaszi napoknak egyik legszebbikét élveztük. Öröm mindenfelé, nem az a lázas ugyan, mely 48-ban gyújtott, de nem is csüggedő; férfias öröm, melynek szilárdabb az alapja, biztosabb a jövője.” Kilenc órakor hála-istentiszteletet tartottak a főtéri templomban, amelyen a polgári és katonai tisztikar mellett a városi elöljárók is megjelentek – nem beszélve a számos kereskedőről és más városi polgárról. A szószékről Komesz György plébános „kenetteljes, buzgó, meleg szavakban magyarázta meg a nap célját, Istentől áldást kérve a hazára, a királyra, a magyar ministeriumra”. (Somogy, 1867. február 26.) Délután 5 órakor a zsinagógában mondtak hálaimát.

Gróf Andrássy Gyula

Este fél 7-kor kivilágították a mezővárost; „a köz- és magánépületek fényben úsztak, szebbnél szebb feliratokkal”. A városházán például ez volt olvasható: „Isten s a nép akaratja: szabad nemzet, szabad haza”. A kivilágítás kezdetével ellepte a nép a Fő utcát, a főtéren alig lehetett átvágni; azt mondják, hogy a vidékiekkel együtt mintegy négyezren ünnepelhettek. (Ekkoriban nagyjából hatszáz ház állt Kaposváron, s a városka lakosainak száma valamivel meghaladhatta a hatezret.) Pontban 7 órakor fáklyás felvonulás kezdődött a főtéren; a menetet az elöljáróság vezette, közepén a dalárda foglalt helyet, a végén pedig egy indulókat játszó cigánybanda haladt. Végigmasíroztak a Fő utcán a városházától a megyeházáig, aztán vissza. A gimnáziumépület előtt Roboz István lapszerkesztő mondott beszédet, majd Kovács János városbíró olvasta fel az alkotmányosság visszaállítását bejelentő uralkodói leiratot. Az este 9-kor rendezett banketten Kozma Sándor ügyvéd, a későbbi királyi főügyész mondta az első pohárköszöntőt.

A régen várt rendszerváltozás ünneplésének második fordulója nyáron következett, amikor Ferenc József fejére – s ezzel a kiegyezés történelmi művére – a miniszterelnök tette fel a koronát.