Szakadárok szabták volna át Kaposvár térképét

Az első világháború küszöbén kis híján meglepő fordulat állt be Kaposvár sorsában. Az 1914. május 28-án tartott városi tanácsülésen kipattant, hogy a Donner több tekintélyes polgára azt tervezi: a városrész szakadjon el Kaposvártól, s alkosson önálló települést, külön önkormányzattal. Ha pedig ez nem megy, akkor maga a város alakuljon vissza nagyközséggé!

Bár a 19. század végén egyszer már felcsaptak a donneri szeparatizmus hullámai, a dolog tehát nem okozhatott igazi meglepetést, a városrész függetlenségi törekvései – egy hónappal a Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylet előtt – alaposan megbolygatták a kaposvári közéletet. A Donnertől, amely csaknem hatvanéves múltra tekintett vissza, akkor már senki sem várta, hogy élére áll a megyeszékhely létét megkérdőjelező mozgalomnak.

 

Kaposvár látképe a régi donneri felüljáróról

 

A donneriek a vasúti felüljáró megnyitása óta is némileg elkülönülten élték az életüket. Nem a felüljáró megépítését, hanem annak helyét tartották elhibázottnak. „Ahány mozsarat elsütöttek a megnyitásnál, annyi tucat ember vágta magát földhöz a Donnervárosban. […] Micsoda különbség az, hogy ezelőtt pár perc alatt bent voltunk a Deák téren [a későbbi Petőfi téren], s most száz és száz méter távolságot kell megkerülnünk, míg odaérünk!” (Somogy, 1898. november 13.) 1897-ben iskola nyílt, 1908-ban megalakult a Donnervárosi Polgári Kör, és külön tűzoltóságot szerveztek, két évre rá népkönyvtárat hoztak tető alá. Az elszakadás érdekében gyűlésre is sor került, de a mozgalom vezetői jó darabig inkább csak titokban szervezkedtek. Most nem Iszák, hanem Széchenyiváros néven próbáltak meg önállósodni.

1914 májusában Tankovics János donneri képviselő rukkolt elő az elszakadás tervével a kaposvári tanácsülésen, a polgármesterhez intézve a szót. Az is elhangzott, hogy amennyiben Kaposvár visszafejlődne nagyközséggé, úgy olcsóbb lenne fenntartani az önkormányzatot, és csökkennének a lakosságra nehezedő adók… A város vezetője, dr. Kovács-Sebestény Gyula erre azzal felelt, hogy senki sem akarja mellőzni a Donnert, újabb iskolát és ipari üzemeket is telepítenek oda hamarosan, így a donneri polgároknak nem lesz okuk panaszra. Kifejtette a polgármester azt is, hogy a megyeszékhely további haladása csak a városi rang fenntartása mellett biztosítható, s Kaposvárnak minden feltétel a rendelkezésére áll ahhoz, hogy „nagy város legyen”. Ebben aztán az interpelláló képviselő és az egész testület is megnyugodott.

Az érdekes kezdeményezés azonban néhány napig még visszhangot vert Kaposváron. Ez volt az utolsó békebeli skandalum a városban…

 
Megosztás: