Díszpolgárunk, Kossuth Lajos

A szabadságharc már régen véget ért, megtörtént a kiegyezés is, de a Kossuth iránti tisztelet annak ellenére sem csökkent Magyarországon, hogy a nagy száműzött már évtizedek óta nem léphetett a haza földjére. Ráadásul a tisztelet nyilvános kifejezésére 1867 után, az alkotmányos viszonyok között egyre több lehetőség kínálkozott – egyebek közt március 15-én vagy Kossuth születésnapjának és névnapjának megünneplésekor. S miután megszületett az 1879. évi honossági törvény, amely azzal fenyegetett, hogy Kossuth Lajos tíz év múlva elveszíti magyar állampolgárságát, egyre több város választotta meg őt díszpolgárának, hitet téve arról, hogy a hajdani kormányzó-elnök a magyar szívekben soha nem válhat hontalanná.

 

Az idős Kossuth

 

A Kossuth-kultusz Kaposváron is virágzott. Gruber János volt az, aki a képviselő-testület 1889. július 23-i ülésén megtette az indítványt: „Magyarország függetlenségének megteremtője ezen város első díszpolgárává választassék”. Gruber tévedett a sorrend kérdésében, mert Széchenyi István gróf volt Kaposvár első díszpolgára (még 1835-ben lett azzá), a képviselők mindazonáltal általános helyesléssel fogadták a javaslatot, s „annak érdemleges tárgyalása céljából” rendkívüli közgyűlést hívtak össze augusztus 4-ére, délelőtt 11 órára. Ezen a napon aztán „Gruber János lelkes szavakban adván elő indítványát, melyben Kossuth Lajos, hazánk nagy fiát, kinek neve össze van forrva hazánk történetével, s ki ősi alkotmányunkat demokratikus alapra fektette, a város díszpolgárává választani kéri. Ezen indítványt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadván, Kossuth Lajost Kaposvár város díszpolgárává választotta, s a díszpolgárságról szóló díszoklevél kiállítására és Turinba elküldésére Németh Ignác polgármester, Gruber János, Matolcsi József, Kapotsfy Jenő s dr. Kovács József képviselők bízattak meg.” (Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár r. t. város képviselő-testületi jegyzőkönyve, 1889. július 23., augusztus 4.)

A korabeli sajtó is a legteljesebb egyetértéssel kommentálta az eseményt. „Midőn ez alkalommal a nagy hazafi emlékét Kaposvár r. t. város is megtisztelte – s díszpolgárai sorába emelte –, őszinte örömünknek adunk kifejezést, s kívánjuk, hogy szabadságharcunk e kimagasló alakja még sokáig éljen, s jó erőben és viruló egészségben élvezze szülőhazája s honfitársai folyton nyilvánuló tiszteletét és szeretetét.” (Somogy, 1889. augusztus 6.)

 
Megosztás: