A dualizmus korában mondhatni kínos módon torlódtak egymásra a politikai ünnepek. Augusztus 18-án az idegen dinasztiából származó király, Ferenc József születésnapját ülték meg hivatalos pompával, augusztus 20-án az önálló és keresztény magyar államiságra emlékeztek, augusztus 25-én pedig – Lajos-napon – minden évben Kossuth apánkat ünnepelte bankettel a függetlenségi ellenzék. Októberben sem volt más a helyzet: alig halt el a vivátok visszhangja a király szintén „állami támogatással” megtartott neve napja, október 4-e után, máris az aradi vértanúk emlékét idézhette meg a nemzeti kegyelet…
1868-ban történt, hogy a 44. számú gyalogezred – a híres somogyi „rossebbakák” – tisztikara az alig egy évvel azelőtt megkoronázott uralkodó születésnapján nyilvános céllövészetet akart rendezni a kaposvári Cser-erdőben (a mai Cseri parkban). A nagy esemény azonban a rossz idő miatt elmaradt, így a versenyt, melyen helyi polgárok is részt vehettek, két nappal későbbre, Szent István király ünnepére halasztották.
Női divat az 1860-as években
A nevezetes napon a Cser szélétől lobogók és papírlámpák jelölték az utat a lőtérre, „hova a közönség gyalog és fogatokon – úgyszólván – tódult”. Két sátrat is felállítottak nemzeti zászlók, valamint osztrák és bajor lobogók alatt. (A bajor zászló jelenlétét az magyarázza, hogy Erzsébet királyné a bajor herceg lánya volt.)
A résztvevők az „Éljen Ferenc József!” feliratú sátor alatt foglaltak helyet. „Míg a férfiak az osztrák gyalogság új hátultöltő fegyvereiből célt lőve versenyeztek a jutalomért, addig a nők lőkupakos könnyű puskákkal hasonlóképp célt lőttek, s találtak is nemcsak célt, hanem elég – szívet is. […] Tehát jól, kedélyesen mulatott mindenki.” (Somogy, 1868. augusztus 25.)
A lövészet után persze táncmulatság kezdődött, amely – mi tagadás – némi sör- és borkóstolóval folytatódott. A kortársak szerint 1848 óta ez volt az első eset, hogy Kaposvár közönsége „ily tömegesen, nyilvános helyen s szívélyesen” találkozott az itt állomásozó katonasággal. A kaposi polgárok a hatvanas évek jó részében ugyanis még bizalmatlanul méregették a császár katonáit; a „rossebbakák” csak a kiegyezés után kezdtek beilleszkedni a helyi társadalomba. Ha egyetlen meghatározó dátumhoz kellene kötni a folyamatot, melynek során a 44-es alakulat Kaposvár háziezredévé, Kaposvár pedig szinte katonavárossá vált, talán 1868. augusztus 20-a lenne a megfelelő időpont.
Valószínűleg a cseri céllövészet volt az első somogyi sportesemény, amelyen hölgyek is részt vettek. A dualizmus korában aztán egyre sokszínűbbé vált a kaposvári sportélet: megjelentek a tornászok, a kerékpárosok, az atléták – köztük a távgyaloglók –, majd a labdarúgók is…