Úgy látszik, hogy a magyar politikai ünnepek többségének sajátos sors jutott osztályrészül. Megülésüket eleinte tiltotta, az ünneplők életét sokáig megkeserítette a hatalom. A hatalmon levők azonban nem vették észre, hogy a szigor, a megtorlás inkább erősíti az emléknapok érzelmi töltését, s gazdagítja a köréjük szövődött hagyományt. Október 6-a sorsa sem kivétel.

1849 után, amikor az önkényuralom vasvesszővel próbálta vezényelni az országot, szinte csak kulturális rendezvények és gyászünnepségek teremtettek alkalmat arra, hogy a polgárok kimondva-kimondatlanul közösen éltessék tovább a levert szabadságharc emlékét, s tiltakozzanak az elnyomás ellen. Október 6-a legális, nyilvános megünnepléséről persze szó sem lehetett. Egészen a kiegyezésig.

Thorma János festménye az aradi vértanúkról

1867. október 6-án reggel 9 órakor a kaposvári római katolikus templom nagyharangja gyászistentiszteletet hirdetett. A templom közepén fekete posztóval bevont, magas ravatal állott, előtte fekete zászló, mellette tizenhárom szál vörös színű, égő gyertya. A ravatalnál hat honvéd állt őrt egyenruhában, szürke köpenyben; valamennyien a Somogy Megyei Honvédegylet tagjai. A szertartáson valláskülönbség nélkül vett részt a közönség, a kaposvári és a vidéki 48-as honvédek mellett elsősorban fiaikat, férjüket sirató hölgyek töltötték meg a padsorokat. A feketébe öltözött gyászolók a Komesz György kanonok, kaposvári plébános által bemutatott nagymise után a kaposvári dalárda énekét is megilletődötten hallgatták végig. Az istentisztelet idején minden bolt bezárt a városban, az iparosok így tisztelegtek az aradi tizenhárom és valamennyi szabadságharcos hős előtt. Ez volt az első legális október 6-i megemlékezés Kaposváron.

Bár 1867-től kezdve már szabadon lehetett ünnepelni, a vértanúk napját továbbra is körüllengte egyfajta bizonytalanság. A magyar kormányok tagjai liberális államférfiak voltak, akik jórészt 1848 szellemében és igézetében kezdték a pályájukat, egyúttal azonban a realitásokkal számoló politikusok is voltak, akiknek igazodniuk kellett a Habsburg uralkodó óhajaihoz. Egyébként az udvari körök nézetei sem nevezhetőek egyértelműnek október 6-ával kapcsolatban: időnként mintha nem is bánták volna, hogy a magyarság a vértanúkra és ezzel saját harctéri vereségére, illetve a kemény megtorlásra emlékezik… 1867. október 6-án, miközben Kaposváron zúgtak a harangok, az Andrássy-kormány betiltotta az országos honvédgyűlést, mert attól tartott, hogy az aradi összejövetelből a dualista rendszer elleni politikai tüntetés kerekedik…