1848. május 1-jén nyílt meg az utolsó rendi megyegyűlés Kaposváron, s ebből az alkalomból mintegy négyezer felszabadított jobbágy érkezett a megyeszékhelyre. A vármegyeház előtt ünnepélyesen kihirdették az áprilisi törvényeket. A megyegyűlés jegyzőkönyvében ez olvasható: „Első Alispán úr üdvözölvén a nagy számú közönséget, felmutatta a Minister elnöknek Április 19ről kelt körlevele mellett megérkezett 1847/8 évi törvényeket: figyelmeztetvén a közönséget, miképpen e törvényekben a hon új alapot nyert, a nép nagy tömege pedig az alkotmányos egyenlőség minden jótéteményeiben részesítetett, ezen törvények kihirdetésére a jelenlévők figyelmét felhívta. Mely felhívás után az 1847/8ik évi törvények a közönség gyakori öröm, s hála kitörései közt felolvastatván, kihirdettettek.” (Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk.” = Somogy megye múltjából. Kaposvár, S. M. Levéltár, 1999. 171. o.)

Nemzetőrök

A politikai fordulat azáltal teljesedett ki, hogy 1848. június 23-án a kaposvári kerületben is megtartották az országgyűlési képviselő-választást. A szavazópolgárok Kund Vince nagybirtokost küldték az immáron népképviseleten alapuló magyar országgyűlésbe.

A forradalom számára közben mind fontosabbá vált a honvédelem kérdése. Májusban összeírták azokat a polgárokat, akik a törvény értelmében nemzetőri szolgálatot voltak kötelesek teljesíteni (a jegyzék 361 kaposvári személy adatait tartalmazta), s a szerveződő kaposvári nemzetőrség le is tette az esküt (létszáma a hónap végére meghaladta a négyszázat). Rottkay Pál kaposvári kovácsmester lankadatlanul készítette a fegyvereket; 1848. június 2-áig 642 darab dzsidát kovácsolt, augusztus 1-jéig pedig újabb 569-et. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szabadságharc pénzügyi támogatására indított országos gyűjtés meglehetősen csekély eredményt hozott Kaposváron, s a nemzetőri szolgálatra kötelezett kaposiak közül is sokan nyújtottak be felmentési kérelmet.

A nemzetőrség szervezésével párhuzamosan a honvédek toborzása is megindult; szeptember végéig 128 önkéntest avattak fel a megyeszékhelyen. Júniusban Chiabay Pál itt játszó színtársulatának fiatalsága is felcsapott honvédnek, a családosok pedig a Drávához mentek nemzetőrnek. A toborzásnál se a vagyont, se a származást nem nézték, egyedül az életkort és a testmagasságot vették figyelembe. Bár a jelentkezők némelyike ezt is kijátszotta: így eshetett meg, hogy egy tizennégy éves kaposvári diákból, Kapotsfy Lászlóból is honvéd lett a szabadságharcban. Vitézül küzdött: 1849 májusában kitüntette magát Buda bevételénél.