A szabadságharc kaposvári végnapjai

A szabadságharc katonai vereségeinek hírére a somogyi megyeszékhelyről is menekülni kezdtek a tisztviselők és a városi polgárok. Fatér János kaposvári ügyvéd később tett vallomásában így jellemezte a helyzetet: „Kis székvárosunk […], hova minden bal és bizonytalan hírek özönlöttek, oly rémületbe volt hozva, hogy Kaposvárról mindenki, öreg úgy, mint fiatal, mesterlegény úgy, mint míveltebb rangú egyének családjaik köréből egy pillanat alatt kiszakíttatva, a bizonytalan jövőnek vándorbotjára dőlve, éjszakának idején nyughelyeiket elhagyván a futásban keresték menekvésüket […].” (Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, Városi Tanács, 1975. 195. o.)

 

Az utolsó ütközetek egyike

 

1849. július végén Noszlopy Gáspár kormánybiztos hazabocsátotta a Kaposvár határában összegyűlt mintegy tízezer rosszul felfegyverzett felkelőt, majd maga is elhagyta a várost, és egy kiképzés alatt álló kisebb sereggel a közeledő császári csapatok elől előbb Szekszárd, majd a komáromi vár felé indult. Két zászlóalja augusztus 22-én megérkezett Komáromba, ő pedig a világosi fegyverletétel hírére – Veszprémben – feloszlatta maradék seregét. Noszlopy maga azonban még évekig – egészen a kivégzéséig  – folytatta a harcot.

Klapka György tábornok az alábbi véleményt vetette papírra Noszlopy Gáspár kormánybiztosról: „Ez az erélyes ifjú június óta foglalkoztatta a Nugent alatt működő második osztrák hadtestet, s az osztrákokkal több szerencsés kimenetelű csatát vívott. Az egész csapat, mely saját magára hagyatva a kormánnyal és a többi sereggel való minden összeköttetés nélkül küzdött, vívódott az ellenséggel, 3000 főből állott; ennek is csak egy része volt rendes fegyverekkel ellátva, nagyobbára kaszákkal s csépekkel felfegyverzett újonchonvédek valának velük s 100 ló, 1 fa- és 1 ércágyú.” (Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, S. M. Tanács V. B., 1989. 294. o.)

Mindeközben – 1849. július végén – Johann Burits császári altábornagy serege (másfél ezer lovas és kétezer gyalogos tizenegy ágyúval) bevonult Kaposvárra. 1848 szeptembere óta ez volt a negyedik alkalom, amikor hosszabb-rövidebb időre politikai fordulatot hozott, illetőleg követett egy katonai megszállás Kaposváron. Ezúttal igazán hosszú időre szólt a változás: csaknem tizennyolc esztendőre…

 
Megosztás: