A Kapos folyó mocsarai a hajdani várat hathatósan védelmezték ugyan, de a 18. századi városka polgárainak mindennapi életét éppúgy korlátok közé szorították, mint a mezőgazdasági termelést és a mezőváros terjeszkedését. Krieger Sámuel vízmérnök 1776-ban készítette el a Kapos és a Sió menti ingovány lecsapolásának tervét – ebben az évben egyébként újra nagy területeket öntött el a megáradt Kapos. A vármegye országos üggyé tette a vízrendezés kérdését azzal, hogy mind 1790-ben, mind 1802-ben beiktatta a somogyi országgyűlési követek utasításai közé. „Azon nagy haszonnál fogva – olvasható az 1802. március 29-én elfogadott utasítások között –, mely a Kapos, Sió, Dráva folyók szabályozásából a nagy közönségre háramlanék, […] a követ urak a nevezett folyók szabályozásának megkezdését szorgalmazni fogják.” (Melhárd Gyula: Somogyvármegye a rendi országgyűléseken. Veszprém, Egyházmegyei Könyvny., 1906. 249. o.)

Beszédes József szobra Dunaföldváron

Az Esterházy-uradalom 1799-ben már végeztetett is Kaposvár határában kisebb vízrendezési és csatornázási munkálatokat. A folyó első összehangolt szabályozásának tervezetét végül 1807 márciusában, az érdekelt birtokosok Attalában folytatott tanácskozásán fogadták el. Nyáron megindult a vízrendezés a Kapos somogyi szakaszán. A terveket Nagy József, majd Török Ferenc mérnök készítette, a munkát Brechter Ferenc, az Esterházy-uradalom mérnöke irányította. A szabályozás első szakasza 1819-ben lezárult; a Helytartótanács ugyanis utasította Somogy vármegyét, hogy várjon, amíg Tolna megye elkészíti a Kapos és a Sárvíz összefüggő szabályozásának tervét. Ekkor még nem sikerült a völgy teljes ármentesítése, a munkák azonban hozzájárultak a Kapos menti mocsarak felszámolásához.

1820-tól – immáron Beszédes József vízépítő mérnök vezérletével – újult erővel folytatódott a munka, amelyet Beszédes mellett Somogyban Halász Gáspár mérnök irányított. A somogyi szakaszon 1829-ben kezdődött meg a szabályozás. Gróf Zichy Ferenc, a Kapos-szabályozás királyi biztosa 1835. augusztus 12-ére hívta össze Kaposvárra Somogy, Tolna, Fejér és Baranya vármegye képviselőit, akik a keceli gáttól Pincehelyig kocsin, majd hajón utazva vizsgálták meg a másfél évtized alatt elkészült csatornát, konstatálva, hogy a hatalmas munka szerencsésen befejeződött.

Somogyban végül 6547 holdnyi korábban használhatatlan földterületet szárítottak ki. A munkálatok eredményeként a mocsár eltűnt, a vízimadarak elköltöztek, a nád édes füvű réteknek adott helyet – és persze jelentősen megnőtt a már bőven termő föld ára. Kaposvár egymaga 354 hold réthez jutott a berek lecsapolásával, ráadásul első közparkja – a Sétatér, a későbbi Jókai liget – megszületését is a Kapos szabályozásának köszönhette.