Kaposvár folyója, a Kapos a déli határrendszer, a déli gyepű átjárója – kapuja – után kapta a nevét. A Kapos folyóról – akkor Kopus formában – először a pécsi püspökség határait kijelölő oklevélben tétetett említés, amelyet 1009. augusztus 23-án adott ki Győrben a magyarok királya. Szent István emlékezetét „késő százak után” is méltán tartják ébren a kaposváriak.

A név másik eleme, a „vár” keletkezésének időpontja már korántsem adható meg olyan biztonsággal, mint a folyónevet is tartalmazó alapítólevélé. A Kapos menti vár ahhoz a világi nagybirtokhoz tartozott, amely részben a majdani Kaposvár területén alakult ki, s amely a szintén ezen a vidéken létrejött egyházi nagybirtokkal – a szentjakabi apátság jószágaival – együtt gazdasági és kulturális értelemben előkészítette a későbbi város-fejlődést.

A város mai területén már az Árpád-korban kialakultak kisebb jobbágyfalvak, egyszerű épületekkel. Mivel ezek a kis házak főleg fából és vályogból készültek, ma már nem találjuk a nyomukat. A lakott helyek neve azonban – köztük Kecelé, Ivánfalváé, Nádasdé vagy Szentjakabé – nemcsak a korabeli forrásokban szerepel, hanem mindmáig fennmaradt.

Szent István király a Képes krónikában

Nem maradt fent viszont Omak neve, pedig egyes kutatók szerint a legtöbb köze ennek a településnek van a mai megyeszékhelyhez.

„Kaposvár középkori története tehát elválaszthatatlan Omak történetétől, mondhatni: egy és ugyanaz, és természetesen elválaszthatatlan a vár középkori történetétől is. Az Omak név elfelejtődése egyértelműen a nagymértékű lakosságcsere számlájára írható, ami először a városka 1543 körüli elpusztulásakor, majd a vár 1555-ös török kézbe kerülésekor következett be.” (Timár Péter: A Győr nembeli Szerdahelyi család története, birtokai és okmánytára. Szeged, Timár P., 2016. 147. o.)

A Kapos mentén épült várat sokáig Rupolújvárnak nevezték – ez az alak először 1403-ban bukkant fel az oklevelekben –, s Kaposvár német neve is (Ruppertsburg) a Ropoly helynévből, nem pedig a Róbert személynévből vezethető le. Kaposújvárként legkorábban egy 1461-es oklevél szólt az erődítményről.

Kapos várát 1421-ben említették először Kaposvár néven – ezt az oklevelet azonban a történészek hamisítványnak tartják, így hát e téren Dersfy Farkas szigeti királyi várkapitány végrendeletét illeti az elsőség. Ebben az 1554. július 14-én kelt iratban már tényleg Kaposwar alakban szerepel a vár melletti település – itt laktak a végrendelkező úr familiárisai és szolgái.