A Kapos folyó szabályozása kezdte kitágítani a világot a mezővároska körül. (Hasonló hatása lesz majd a vasút megépítésének, aztán annak is, hogy számos telek meg feudális eredetű jogosítvány megszűnésével-megvásárlásával-megváltásával felszabadul Kaposvár az Esterházy-uradalom gyámkodása alól.)

A folyószabályozás miatt használhatatlanná vált a Kapos vizével hajtott Gilice (más néven Gerlicze) malom, a vármegye ezért már 1833-ban elhatározta, hogy parkot létesít a malom földjein. (A Gilice név a közelben valaha létezett Gilicepuszta emlékét őrizte meg, s ugyanezt teszi most a Gilice utca.) A park megépítését Czindery László alispán a saját költségén vállalta. Eredményes munkát végzett: a harmincas évek közepére egyre jobban kezdett parkra hasonlítani a feltöltött és füvesített terület, amelyet eleinte Zsibagyöpnek (azaz libalegelőnek), majd Sétatérnek vagy Sétakertnek neveztek. Az 1840-es években a fásítás is megtörtént. Kaposvár első közparkjára kezdetben a vármegye viselt gondot, a megyehatóság 1857-ben (más források szerint csupán 1885-ben!) adta azt a mezőváros kezelésébe.

A Jókai liget

Az egykori árteret rendszeresen elérték az árvizek, a viharok is többször megtépázták a növényzetet, s az 1870-es évek elején a vasútépítés is szűkített valamit a park területén. A kaposváriak azonban szerettek idejárni: a park híres volt cukrászdájáról, valamint nyári színköréről, az 1888-ban felépült arénáról. Az 1880-as évek végén Ujváry Ferenc apátplébános vezetésével megalakult a Kaposvári Jótékony Célú Sétatér Szépítési Egylet is, ami már magában hordozta az egykori Zsibagyöp területén jóval túllépő városszépítő munka gondolatát.

A park elnevezése tehát Kaposvár növekedésével, a városiasodás előrehaladtával mind előkelőbbé vált. A folyamatot az tetőzte be, hogy 1925. november 12-én, Jókai Mór születésének centenáriumi évében a városi képviselő-testület a nagy író nevét adta a Sétatérnek. A kaposváriak azóta Jókai liget néven ismerik ezt a szép parkot, amelynek későbbi történetéből csak néhány mozzanatot emelünk ki: 1944-ben súlyos bombatámadás érte a környékét, 1947-ben itt hozott létre szórakoztatóparkot a kerékpározó Sáfrán család, 1960-ban hévízforrást tártak fel a liget szomszédságában (erre alapozva épült ki a városi fürdő), és 1993-ban itt avatták fel Fusz György második világháborús emlékművét. Utóbbi alkotást – folytatva a szobrok vándoroltatásának ősi kaposvári szokását – 2015 nyarán a Hősök temploma elé vitték át.