1908-tól a kaposvári Róma villában lakott Rippl-Rónai József. Az épület neve ezután elválaszthatatlanul összekapcsolódott a festő pályájával és művészetével, története azonban ennél jóval korábbra nyúlik vissza.
Az eredetileg Esterházy-tulajdonban levő házikó valószínűleg még a 18. században épült, igazi villává Gundy György, a pesti német színház volt igazgatója tette a kiegyezés után. A régi kaposvári iparoscsaládból származó Gundy legalább olyan érdekes művészpályát futott be, mint a villa későbbi tulajdonosa, Rippl-Rónai. Gundy György apja borbélymester volt, ő maga tanítónak készült, s mivel ez a foglalkozás a kántorsággal járt együtt akkoriban, hamarosan kiderült, milyen szép a hangja. Innen már egyenes út vezetett a színészi-énekesi pályára. Gundy megtanult németül, a magyar fővároson kívül Boroszlóban is megfordult, megnősült, tehetős emberré vált. A szerencse kereke azonban fordult egyet: színháza leégett, felesége meghalt, ő pedig felhagyott a színészettel, s a honvágy hazahozta Kaposvárra.
A Róma villa bejárata
A hajdani operaénekes földet vett a Róma-hegyen, s 1868-ban emeletessé alakíttatta az ott talált földszintes kis vályogházat, amelyet ő nevezett el Róma villának. Tetejére bádogból készült harangtornyot emeltetett, benne délidőben ebédre szólító haranggal. A Somogy című hetilap már 1871. április 18-i számában beszámolt olvasóinak a híres villaépületről: „Gundy György, az egykor kitűnő énekes, a pesti német s több külföldi színház neves igazgatója Kaposvárott terjedelmes birtokot vásárolt, melyen egy ízléssel renovált lakot valóban keleti fényűzéssel és ízléssel rendezett be; a helyiség neve: villa Róma.”
Gundy György
A nyugalmas vidéki életet azonban tüdőbaja miatt nem sokáig élvezhette Gundy György, aki hasztalan gyógykezeltette magát Európa-szerte. Viszont betegségében sem feledkezett meg földijeiről: vagyonának egy részét, így a villát is, a rokonságára hagyta, a Róma-hegyen fekvő birtokából negyvenöt holdat pedig jótékony célra szánt. A jövedelemből eleinte évenként négy középiskolás kapott ösztöndíjat, számuk azonban később megtöbbszöröződött, mivel a város jó áron tudta eladni az időközben parcellázott birtokot. „A kaposvári gimnázium ifjúsága örök hálával tartozik Gundy Györgynek, akinek nagyszerű adománya 18 ifjúnak könnyíti meg, hogy magát a tudomány fegyvereivel ellássa, a hazának művelt polgárává váljék” – emlékezik meg róla (a 244. oldalon) az iskola 1913-ban kiadott emlékkönyve.
A kaposvári fiú, akit földbirtokossá és villatulajdonossá tett szép énekhangja, 1880 júniusában hunyt el Budapesten. A Kerepesi temetőben talált végső nyughelyet.