A kiegyezés után épült városháza viszonylag gyorsan megöregedett. A városatyák – a közvéleményhez hasonlóan – úgy látták: nem ezt a székházat kell toldozgatni-foldozgatni, hanem egy új, reprezentatív épületre van szükség a lakosságát néhány évtized alatt megtöbbszöröző s valóban fejlődésnek indult Kaposváron. A városi tanácsülés 1900 októberében hozta meg a határozatot, hogy lebontják a Bárány vendéglőt, s nagyjából ennek helyén építik fel az új városházát, amelyhez az időközben kinőtt épület egy részét is felhasználják.

A nyilvános tervpályázaton – harminckét munka közül – két budapesti építész, Kopeczek György és Kertész Róbert elképzelése lett a nyertes. (A terveket kiállították, így azokat megismerhette a lakosság.) Kopeczekék eredetileg egyemeletes épületben gondolkodtak, a tervet azonban később kétemeletesre módosították.

A kivitelezéssel megbízott „Gráner Lipót fia” és Fuchs Samu zalaegerszegi vállalkozók 1902. június 11-én fogtak hozzá a munkához a főtéren. De nem ment minden simán. Néhány nap múlva, június 23-án nemcsak tüntetést szerveztek, hanem a rendőrséggel is összetűztek a kaposvári építőmunkások, akik nehezményezték, hogy a vállalkozó magas fizetésért budapesti munkásokat alkalmaz. A Gráner embereit megveréssel fenyegető helybeliek hangadóját elvitték a rendőrök, s még maga Leposits Ignác városkapitány is megjelent a helyszínen. Ez azonban nemhogy lecsillapította, hanem inkább felbőszítette a tömeget. „Indultak a rendőrszoba felé, s rövid dulakodás után be is hatoltak a laktanyába, s nagy diadallal hozták ki az elfogottat. A rendőrség nyilván a túlerőnek volt kénytelen engedni.” (Kaposvár, 1902. június 26.)

A város vezetése azért el tudta érni, hogy a vállalkozók kaposvári mesterekkel kössenek szerződést. Bár a fűtőberendezéseket Knuth Károly budapesti mérnök állította elő, a nagyterem famunkáit is fővárosi cég végezte, a tetővilágító és a festett üvegablakok pedig a világhírű Róth Miksa alkotásai, a többi szakipari munkát kizárólag kaposvári iparosok végezték. Az épület- és műlakatos-, valamint festőmunkát Lukics Ferenc és Gottlieb Zsigmond, az asztalosmunkát Szarka János készítette. Szarka számos munkája – a főbejárati lépcsőház lengőajtói és a Teleki utca felőli fakapuk – valódi asztalosremek. A kőfaragó- és műkövesmunkát szintén kaposvári mester: Hudetz József, az ő váratlan halála után pedig Borovitz Manó vállalta.

De nemcsak az építkezés folyamata, hanem az épület átadásának dátuma is megmutatta, hogy nyakas városban vagyunk…