Komoly gondot okozott a MÁV-internátus és a főgimnázium építőinek, hogy 1897. március 27-én este leégett a város legjobb mesteremberei között számon tartott asztalos, Szarka János műhelye. A két épülethez már elkészített számos asztalosmunka vált a lángok martalékává. A legnagyobb csapást természetesen maga a mester szenvedte el, hiszen csak az épület, a felszerelés és a faanyag volt biztosítva, a kész munka nem… (Egyébként a gyújtogatás lehetősége is felmerült.) „A tűzesetet követő napokban Szarka János élete talán legnehezebb napjait élte át. Úgy tűnt, a bekövetkezett káreset után semmi esélye sem maradt iparának folytatására.” (Szabó Tamás: Mesteremberek Kaposváron, 1879–2007. Kaposvár, Szerző, 2008. 16. o.)

Szarka János

A földművescsaládból származó Szarka János (1854–1935) pályakezdőként Zuzman József asztalosmester inasa volt Kaposváron, s mint épületasztalos az 1870-es években önállósította magát a Fő utca 43. szám alatt. Hamarosan igen keresett mesterré vált: a századforduló éveiben épült kaposvári magánházak épületasztalos-munkáinak közel 90%-a az ő műhelyéből került ki. Emellett számos középület kivitelezésén is dolgozott; köztük volt a kórház több épülete, a cukorgyár, az Erzsébet és a Turul Szálló, a későbbi Dózsa György utcai TIT-székház, a városháza, a színház, a Kaposvári Nemzeti Kaszinó székháza, az Anker-ház és a kaposfüredi templom is… Szakmai hírneve az ipartársulat elnöki tisztségéig röpítette Szarka mestert.

Az 1897 tavaszán történt tűzeset azonban csaknem derékba törte a pályáját. Mivel egy szűk udvarban volt a műhely, még a tűzoltók is alig fértek a tűzhöz, s a fecskendőt sem lehetett rendesen használni. Ráadásul az udvarban levő kút kötele elszakadt, a szomszédos kutak hamar kimerültek, s az első lajtos kocsi csak fél óra múlva érkezett meg a helyszínre. Az egész épület leégett; a műhelyből csak a puszta falak maradtak meg. „Szarkát, ki szorgalmas és becsületes iparos, az egész város népe sajnálja, miután a tűz vagyonának nagy részét semmisítette meg.” (Kaposvár, 1897. március 29.)

Ekkor azonban saját versenytársai siettek a jeles mester segítségére. Vállalták, hogy „haszon nélkül” elkészítik a Szarka által vállalt munkákat, ezenfelül Rigó János, Golobics Márton és Légár József, akik szintén az internátus asztalosmunkáin dolgoztak, faanyaggal és szerszámokkal látták el őt a saját készletükből, így folytathatta a munkáját. Szarka János, aki nemsokára a műhelyét is újjáépíttette, nem felejtette el az iparostársaitól kapott önzetlen segítséget.

2016 júniusában a volt SÁÉV-telep egyik utcáját Szarka Jánosról nevezte el a városi közgyűlés…