Betyár, hegedűvel

Az 1880-as évek elején már úgy tűnt, vége a „romantikus” betyárvilágnak Somogyban. Csökkent az erdők területe, vasútvonalak épültek, s a közbiztonság hathatósabb védelmére 1884 januárjától csendőrök váltották fel a régi idők pandúrjait Somogy vármegyében is. A pandúrok a kiegyezés után már egyre kevésbé tudtak megfelelni feladatuknak, de úgy tűnt, hogy a rosszul felszerelt, ebben az időben nemegyszer gyámoltalannak bizonyult pandúrszervezettel együtt a betyárok is eltűntek. A cáfolatot a börtönből megszökött Oroszlán Pál szolgáltatta, aki 1887 augusztusában négy emberével Berzencén, majd hat társával Gyékényesen rabolt ki egy-egy kereskedőt. Nem voltak éppen szelíd legények; a banda egyik tagja fiatalabb korában állítólag Rózsa Sándortól tanulta a betyármesterséget.

 

Betyár rajza Gönczi Ferenc könyvében

 

A bandavezér a juhászbojtárságot cserélte fel a kevésbé egyhangú betyárkodással. A Veszprém vármegyéből származó haramia somogyi karrierjének megkezdése előtt hosszú éveket ült gyilkosság miatt, így nem volt tisztában vele, hogy mennyire megváltoztak a közállapotok. Az amúgy értelmes, gyors felfogású ember ezért vállalkozhatott arra, hogy a somogyi betyárvilág utolsó – immár idejétmúlt – figurája legyen.

Az 1887-ben akcióba lépett betyárok üldözése heteken át nem hozott számottevő sikert, s közben „félelem és izgatottság” uralkodott el a megyében. A közbiztonságra jellemző, hogy a helyi hetilap, a Roboz István által szerkesztett Somogy külön rovatot indított „A rablók Somogyban” címmel… Végül elrendelték a statáriumot, megerősítették a csendőrőrsöket, a Belügyminisztérium pedig jutalom kitűzésével próbálta elősegíteni a rablógyilkosok, rablók és orgazdák elfogását.

A csendőrség végül komoly tűzharc után még ugyanazon az őszön Veszprém megyében számolta fel Oroszlán Pali betyárbandáját. Az élve elfogott Oroszlánt aztán vonaton Kaposvárra szállították. A főbetyár egyébként a legkevésbé sem volt „betyáros” jelenség: az intelligens arcú, negyven év körüli rabló illedelmesen, sőt iskolázott ember módjára viselkedett a fogságban. A börtönben is mindig tanult, művelte magát, sőt hegedült, állítólag még karmester is volt.

A felelősségre vonást persze nem kerülhette el. Bírósági tárgyalása igen nagy szenzációt keltett Kaposváron…

 
Megosztás: