A városi székház építésének lényegi része 1903-ban befejeződött, a díszterem asztalosmunkáival december 21-én végeztek. Kaposvár függetlenségi hagyományaihoz szépen illeszkedett, hogy a díszterem és egyben az egész városháza felavatására a következő március 15-én került sor. Ezen a napon már reggel 9-re zsúfolásig megtöltötték a nagytermet a helyi polgárok. „A karzatot díszes hölgyközönség foglalta el – írta a Kaposvár című lap 1904. március 17-i száma –, melynek ez alkalommal nyílt első ízben módja arra, hogy meghallgassa a képviselő-testület ülését.” A városatyák először istentiszteleten vettek részt a közeli plébániatemplomban, majd díszközgyűlés következett a város új székházában. Németh István polgármester a városok hivatását és Kaposvár feladatait vázolta megnyitóbeszédében, Siposs Géza (1866–1925) városi főjegyző pedig a megyeszékhely múltjáról, fejlődéséről, a városház építésének történetéről tartott felolvasást. A délután aztán már igazán március 15-éé volt, hiszen az iparos fiatalság tartott – a korabeli tudósítás szerint „meghatóan szép” – ünnepélyt az új díszteremben.

Később persze felújításokra is sor került, mint történt az például a rendszerváltozás idején. A városi közgyűlés 1991. január 30-án ülésezett újra a városháza újjávarázsolt nagytermében. (Az épület belső felújítása során a lépcsőház falfestményeit és a díszterem címereit Pfeiffer Tibor restaurálta, illetve festette.) A város növekedése és az önkormányzat feladatkörének kiszélesedése miatt bővíteni is kellett az épületet. A szomszédos Teleki utcai iskola (az egykori leánypolgári) megüresedése ezt építkezés nélkül is lehetővé tette. A 2000 augusztusában megnyitott Városház utca irányában pedig – Borbás Gábor kaposvári építész tervei szerint – a kilencvenes évek közepén épült fel az ötszintes déli épületszárny a Klinker Rt. kivitelezésében. Az új szárnyat 1996 októberében nyitották meg.

Az utolsó jelentős átalakításon 2010-ben esett át Kaposvár egyik legimpozánsabb épülete, amikor Kárpáti Kálmán és ifj. Lőrincz Ferenc tervei szerint kétszintes mélygarázs épült a városháza alá, egyúttal hangsúlyosabbá téve annak déli bejáratát. A garázst a Teleki utca alatti nyaktag a Fő utca 2. szám alatti volt gimnáziumépület szint alatti parkolójával is összeköti.

A városháza jelentőségét természetesen nemcsak maga az épület adja, hanem azok az események is, amelyek falai között mentek végbe a 20. század első felében, a „szocializmus” évtizedeiben, majd a politikai fordulat után. Hogy mikor mit tartottak fontosnak a városvezetők, azt a ház jelképeinek és műalkotásainak sorsa is példázza – rendszerváltozáson innen és rendszerváltozáson túl. Mindez mélyen beépült a városháza históriájába…