Amikor Roboz István lapszerkesztő, a Kaposvári Állandó Műkedvelő Társaság elnöke hírét vette, hogy barátja, Miklós István ügyvéd 1878 márciusában a fővárosba utazik, megkérte: használja fel a kedvező alkalmat, és hívja meg Blaha Lujzát Kaposvárra. „Mondja meg az ünnepelt művésznőnek – üzente a szerkesztő –, hogy Siófoknál, amint a megye határát érinti, a vendégszeretet földjére lép, melynek lakossága minden jelenetében százszorosan fogja megtapsolni azon érdemeket, melyekkel a magyar színművészetnek annyi dicsőséget szerzett.” (Somogy, 1878. március 5.) És „a nemzet csalogánya” – nyilván azért is, mert az előadás jövedelmét nemes célra, a néhány éve alapított kaposvári kisdedóvodának szánták – igent mondott.

Makfalvay Géza

A szervezők persze sejtették, hogy rendkívüli érdeklődés fogja kísérni a férje után akkoriban Soldosnéként emlegetett színésznő vendégszereplését, ezért az előadást a megyeház nagytermében kívánták megtartani. De arra ők sem gondoltak, hogy micsoda harc kerekedik a jegyekért: „A pénztárnok ajtaja úgy elállva, hogy midőn ajtót nyitott, csak életveszély közt juthatott szobájába. Ember ember hátán; többen a jegyváltó helyhez nem a földön, hanem a más hátán mentek be. A feljegyzések egész listáit tartották kézben, s a légben integettek vele, mint a börze futkozói, midőn nagy az eladási kedv. Kiabálásokban bábeli hangzavar. A tolakodás és jegyinger a homlokokról nagy verejtékeket facsart. Tenyerek, kifeszített öklök fenyegették az eget, s aki 10-12 jegy után vágyott, kapott 1-2-t, vagy semmit! Ha mind a nyolc szolgabírót most választották volna, a megyeházban nem lett volna ily tolongás, harc. Láttunk két egyént: egyik csak felét vitte haza kaputjának [azaz hosszú felsőkabátjának]; a másiknak krispinjéből [rövid köpenyéből] a bélés hátán maradt, de a posztót más vitte el akaratlanul! […] Soldosnénak tehát még a megyeház terme is kicsiny. Így van ez, midőn az országnak népdalokban csak egy csalogánya van, s ezt is minden századik ember hallhatja!” (Somogy, 1878. március 26.) Még Roboznak sem jutott hely, az alelnök pedig a kalapját veszítette el az ádáz küzdelemben…

Makfalvay Géza főispán Rippl-Rónai József festményén (Rippl-Rónai Múzeum)

Az akkor huszonnyolcadik évében járó Blaha Lujza 1878. március 27-én, az esti vonattal érkezett meg néhány kaposvári műkedvelő színész, valamint férje és Toldy Ferenc fővárosi szerkesztő kíséretében. A kaposvári indóház körül valóságos néptömeg fogadta: a művésznőt az éljenző közönség sorai közt utat törve csak nagy üggyel-bajjal tudták a rá váró kocsihoz vezetni. A jeles vendég Makfalvay Géza ügyvédnél (a későbbi főispánnál) szállt meg.

Mindenki feszült érdeklődéssel várta a másnapi előadást…