A Rákóczi-szabadságharc idején csaknem elpusztult Kaposvár számára az Esterházyak nevéhez fűződő telepítési program jelentette az újrakezdés lehetőségét. A földesúri családnak természetesen alapvető érdeke fűződött ahhoz, hogy a Kapos menti helység benépesüljön, ezért nemcsak a vásártartási jogot járták ki Kaposvárnak még a század elején, hanem szerződést is kötöttek a pusztítások után lassan visszaszivárgó lakosokkal. A letelepülési engedélyt herceg Esterházy Pál nádor 1712. december 1-jén bocsátotta ki Kismartonban. Joggal tekinthetjük ezt a dátumot a modern Kaposvár születésnapjának, hiszen a város élete – a közigazgatási és hatalmi változásoktól függetlenül – azóta folyamatos. Nem sokkal később a plébánia és az első iskola is létrejött.

Az 1712-es telepítési oklevél

„Adjuk tudtára mindenkinek az kiknek illik – áll a telepítési szerződésben –, hogy megjelenvén előttünk Szabó Péter és több Kaposi Városunknak előbbeni lakossai alázatossan kértek bennünket, hogy az elmúlt szerencsétlen háborús üdőkben elpusztult Kapos várossunkat bizonyos conditiók [feltételek] alatt megszállatni engednénk, oly bizodalommal lévén, hogy rövid idő alatt legalább háromszáz házzal emlétett Városunk meg fog szaporodni…” (Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, S. M. Tanács V. B., 1989. 121. o.) A szerződést 1756-ban Esterházy Pál Antal, 1764-ben Esterházy Miklós herceg is megerősítette.

Az okirat az új telepítésű falvakra jellemző kedvezményeket tartalmazta; háromévi házadómentességet adott, de jelentősebb mezővárosi szabadságot nem biztosított a betelepülőknek. A település határa kezdetben csak 252 hold volt. Mindennek ellenére viszonylag gyorsan gyarapodott Kaposvár lakossága, területét 1717-ben – a terjeszkedés elősegítésére – háromszáz házhellyel meg is nagyobbították. 1785-ben már 387 házat és 478 családot írtak össze a 2166 fős Kaposváron; a lakosok magyarok, németek, horvátok és szlavónok voltak. S az öntudatos kaposiak közül egyre többen foglalkoztak iparral. 

2012. december 1-jén konferenciát rendeztek a városházán az újratelepítés háromszázadik évfordulója alkalmából. Pomogáts Béla, a Berzsenyi Társaság elnöke, Esterházy Antal herceg, Gőzsy Zoltán egyetemi adjunktus, Jókai Anna író, Kányádi Sándor költő, Szijártó István irodalomtörténész és Szakály Sándor történész tartott előadást.

Viharos évszázadok álltak az életét 1712-ben újrakezdő Kaposvár mögött – mi már tudjuk, hogy bizony előtte is…