A főtér leghangsúlyosabb épülete, a nagytemplom éppoly jelentősen átalakult az idők során, mint maga a város. Néhány évtized alatt az 1748-ra elkészült második főtéri templomot is kinőtte Kaposvár. A 19. század második felében pedig nem csupán szűk volt már a templom, hanem omladozott is; egyebek mellett feljegyezték, hogy növényzet telepedett meg a tornyán. „A kaposvári templomot most meg azért nem akarják újraépíteni – ironizált 1871. március 14-i számában a Somogy című hetilap –, mert tornyára tekintve azt mondják az építészek: úgyis összedől nemsokára; akkor legalább nem kell a bontásért is fizetni. Egyébiránt tudatjuk takarmánytermelő gazdáinkkal, hogy a legjobb fűmagvakat kaphatják a helybeli harangozónál, melyek a templom tornyán termettek.” Az építkezésre azonban csak az 1880-as években került sor, s addig még jó néhány tréfát elsütöttek…

A második templom

A harmadik, ma is álló templomot végül széles körű társadalmi összefogás hozta tető alá. Nagyot lendítettek az ügyön a kaposvári születésű veszprémi kanonok, Markovics János adományai, a gyűjtés és a szervezőmunka feladata elsősorban Ujváry Ferenc plébános vállán nyugodott, de a sajtó rendelkezésére álló eszközökkel a kaposvári hetilap, a Somogy is hathatósan besegített. Bár az újság liberális, szerkesztője, Roboz István pedig református vallású volt, a lap állandóan napirenden tartotta a templomépítés szükségességét – és dokumentálta a folyamatát. Roboz a századfordulón így emlékezett vissza a szívósan találékony Ujváry plébános erőfeszítéseire: „Az emberiség, a hitbuzgók jó szívéhez fordult; útnak indult kéregetni nemcsak a székváros, de messze vidékekre; kért, és ismét kért, fáradott és izzadott, s az oltárra adott mindenki tehetsége szerint, minden rend-, rang- és valláskülönbség nélkül. Midőn vasúton mentünk vele a fővárosba, hogy a templom remek ablakait Kraczmannál megrendelje Somssich Pál s több tehetős birtokos ajándékából – a nagyobb állomásokon leszállt a vonatról, s meghordozta a perselyt még az utasok közt is! Így gyűltek össze a fillérek, forintok és ezerek, számosan segítvén őt a gyűjtésben. Az isten házának falait, ég felé emelkedő magas tornyát úgy hordta össze porszemekből, verejték és imádsággal.” (Somogy, 1900. március 18.)

A Magyar Mérnök és Építész Egylet mű- és középítészeti szakosztálya 1883. december 17-én bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy elbírálja a kaposvári római katolikus templom építésére érkezett pályaterveket. A bizottságnak Ybl Miklós és Steindl Imre is tagja volt…