Szent István napját Szent László király uralkodása óta ünnepli az ország. Sokáig elsősorban egyházi ünnepnek számított, de Mária Terézia királynő nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A keresztény magyar államalapítás emléknapját manapság méltán soroljuk legméltóságteljesebb és egyben legnyugodtabb, a politikai élet hullámverésétől legkevésbé háborgatott ünnepeink közé. Újabb kori történelmünk azonban arról tanúskodik, hogy augusztus 20-a nem volt, nem lehetett mindig áhítattal teljes, békés napja a magyarnak. Az államalapítóra emlékezők elsősorban azokban az években ünnepeltek indulatos szívvel, amikor nem volt minden rendben a magyar államiság körül. 1860. augusztus 20-a így vált országszerte a Habsburg-önkényuralom elleni nemzeti tüntetéssé.

A Kecel-hegyi millenniumi kettős kereszt

Bár a kiegyezés után már szabadon lehetett ünnepelni Szent István napját, a teljes nemzeti-állami függetlenség megvalósítása még évtizedekig nem kerülhetett napirendre. Ezért augusztus 20-a ünnepének a dualizmus korában is volt némi „ellenzéki” üzenete. Arra is akadt példa akkortájt Somogyban, hogy a Szent István-napi ünnepségen egyenesen a köztársasági államforma előnyeiről beszéltek a függetlenségi politikusok. (A nagy port felvert, országos figyelmet keltett eset 1880-ban történt Lellén. Ezt a politikai gyűlést úgy emlegették a kortársak, hogy a „lellei zsinat”.)

Az újabb nehéz korszak 1945 után következett. A szocialista rendszer nem fogadta el augusztus 20-a vallási és nemzeti tartalmát, eltörölni azonban nem merték az ünnepet, ezért az „új kenyérrel”, illetve a Népköztársaság még újabb alkotmányával hozták kapcsolatba. Szent István napját igazából a rendszerváltozásnak nevezett politikai fordulat rehabilitálta: 1991-ben a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánították.

Szent István ünnepe mindig jeles dátum volt Kaposváron – a nehézségek ellenére, sőt olykor éppen azért. Augusztus 20-án tartott nevezetes céllövészetet a 44-es gyalogezred (1868), ekkor alakult meg a városházán a megyei tűzoltószövetség (1891), és ért el Európa-csúcsot a kaposvári születésű Csik Ferenc gyorsúszó (1935), e napon leplezték le – bár ez az ünnep tartalmához nem illeszkedett – a Szabadság parki szovjet hősi emlékművet (1945), augusztus 20-án avatták fel az új megyei könyvtárat (1964), valamint – akkor még a Színház parkban – Vaszary János festőművész mellszobrát, Weeber Klára alkotását (1971), e napon nyílt meg a Rippl-Rónai József Emlékmúzeum (1978) és a Városház utca (2000), s Szent István napján avatták fel a Kecel-hegyi apostoli kettős keresztet (2001) és a Millenniumi parkot, a Városligetet is (2002)…