A kaposvári újságírók és a helyi politikusok az 1880-as évek elejétől kezdve határozottan rászoktak, hogy elverjék egymáson a port – és nem csak képletes értelemben. Az afférok elintézésére pedig különös előszeretettel választottak valamely nyilvános étkezőhelyiséget.
1882. november 27-én délben például Szalay Károly ügyvéd, a Népjog című kaposvári lap szerkesztője az úgynevezett városházi kocsmában kereste fel Krátky Jánost, a Világosság néven ismert újság szerkesztőjét. Szalay ünnepélyesen kijelentette éppen ebédelő kollégája előtt, hogy egy neki nem tetsző cikke miatt most megveri. Krátky nem várta meg, míg szerkesztőtársa a szavának áll, hanem nyomban pisztolyt rántott. Hasztalan igyekezett: Szalay villámgyorsan pofon vágta, egy vendég elvette tőle a revolvert, s még neki kellett magyarázkodnia a városkapitány hivatalában, hogy miért hord magánál töltött fegyvert ebédidőben.
1883. február 26-án Psik Gyula ügyvéd – szintén valamilyen újságcikk miatt – egy korosodó kaposvári nyomdászt vert meg a Korona fogadó éttermében. A botrány persze sok kíváncsiskodót vonzott, de a rendőrség bölcsen úgy vélte, hogy igazából nincs ok a közbelépésre.
A fáradhatatlan Psik Gyula a következő évben is sorompóba állt, ezúttal azonban nem a saját jószántából: egyik cikke annyira felbőszítette Both Menyhértet, a vezető megyei lap, a Somogy segédszerkesztőjét, hogy az ügyből pisztolypárbaj lett 1884. március 10-én. Furcsa párbaj volt ez: az első golyóváltásnál Both szerkesztő, a másodiknál Psik ügyvéd nem volt hajlandó tüzelni. A felek sértetlenek maradtak, az ügy „lovagias úton elintézést nyert”, a két úriember hírlapi csatája tehát zavartalanul folytatódhatott.
Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a kaposvári újságírók csak a korszellemet követték, amikor tollukat minduntalan lő- vagy szúrófegyverekre cserélték. A számtalan véres csetepaté miatt talán a budapesti Függetlenség vergődött a legnagyobb hírnévre, amelynek szerkesztőségét Roboz István, a korszak legnevesebb somogyi újságírója is meglátogatta 1880 elején. Meg akarta nézni magának ezeket az „irodalmi fenegyerekeket”. Benyomásait összegezve így fakadt ki: „Mégis borzasztó! Úgy szerkeszteni újságot, hogy az író egyik kezével ír, a másikkal meg lő.” (Somogy, 1880. január 27.)
A legnagyobb szenzáció azonban az volt Kaposváron, hogy 1887 tavaszán Gruber képviselő és Csondor lapszerkesztő között is a tettlegességig fajult a vita a Korona fogadóban…