Az 1850-es évek elején utolsó fejezetéhez érkezett a megalkuvást nem ismerő politikus, katona és forradalmár, Noszlopy Gáspár életének kalandregénybe illő története. Az Alföldre menekült egykori kormánybiztost 1850. április 1-jén fogták el Tiszabőn. Pesten az Újépület nevű, részben börtönné átalakított laktanyába került, s a hadbíróság megkezdte a kihallgatását. Ő azonban még ekkor sem adta fel a küzdelmet. Mivel belátta, hogy az Újépületből lehetetlen a szökés, betegnek tettette magát, mire a rabkórházba vitték. Itt összebarátkozott egy székely szanitéccel, aki május 12-én este kinyitotta cellájának ajtaját, és átvezette a halottőri szobába. A vakmerő somogyi kimászott a földszinti rácsos ablakon, és még azon az éjjelen csónakon átkelt a Dunán.

Noszlopy Gáspár kaposvári szobra

Noszlopy Gáspár bujdosott a Dunántúlon, az Alföldön, a Partiumban, rejtőzködött Pesten is, s közben újabb terveket szőtt egy népfelkelésről. Kapcsolatba került Makk József volt honvéd ezredes illegális felszabadító mozgalmával, amelyet azonban (nem ok nélkül) könnyen leleplezhetőnek tartott. Gerillacsapat szervezésével, egyenruhák beszerzésével is próbálkozott Noszlopy, de az, hogy Kecskemét környékén a magyarországi körúton levő Ferenc József császár foglyul ejtését tervezte volna, csak a dualizmus korában keletkezett legenda. (Utóbbival az osztrák bíróság sem vádolta meg Noszlopyt.)

A Noszlopy testvéreket 1852 májusában távollétükben halálra ítélte a hadbíróság. Gáspárt 1852. november 16-án Pesten ismét elfogták, s miután a bécsi haditörvényszék másodszor is halálra ítélte, Pesten kivégezték. Az Üllői út végén felállított akasztófa előtt – Soltra Alajos református lelkész visszaemlékezése szerint – azt az óhajtását fejezte ki, hogy az osztrák császári ház tagjai „legyenek számkivetettek és földönfutók”. (Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, 1820–1853. Kaposvár, S. M. Levéltár, 1987. 149. o.)

1948-ban Noszlopy-emléktáblát helyeztek el a megyeháza kapualjában (Z. Soós István alkotása), s arról is szó esett, hogy a 19. század elején alapított kaposvári gimnáziumot a szabadsághősről neveznék el. A Kaposvári Állami Közgazdasági Technikum aztán valóban Noszlopy Gáspár nevét vette fel 1961-ben, s 1975. március 14-én a forradalmár mellszobrát, Janzer Frigyes alkotását is felavatták az iskola új, Lenin utcai épülete előtt.

A városháza mellől déli irányba tartó utcát 1946 óta Noszlopy Gáspár utcának hívják. Ez a közterület korábban Ferenc József Genfben meggyilkolt felesége, Erzsébet királyné nevét viselte…