Noha a 18. század közepén épült első megyeháza hamar szűknek bizonyult, az engedélyezési procedúra elhúzódása és a pénzhiány miatt csak az 1820-as években foghattak bele az egyre izmosodó vármegyei szervezet reprezentatív székházának megépítésébe a börtön és a levéltár új otthonától északra fekvő területen. A Fő utcai új vármegyeháza alapkövét 1828. június 30-án tették le a nyugati szárny északi falába – még mindig hivatalos engedély nélkül. (A Helytartótanács csupán 1829 decemberében hagyta véglegesen jóvá a kaposvári megyeháza építését.) Úgy kalkuláltak, hogy az építkezéshez hárommillió-háromszázezer tégla szükséges, amelynek egy részét a régi épület bontásából nyerték, de a rabok is több százezer darab elkészítésével vettek részt a közös erőfeszítésben.

A megyeháza 1831 nyarán kapta meg világoszöld külső festését, ekkorra a tetőszerkezet is elkészült, de csak 1832. május 1-jén, Mérey Sándor főispán beiktatásának napján avatták fel az épületet. A magyar klasszicista építészet kiemelkedő alkotását Török Ferenc földmérő tervezte, s nagyrészt kaposvári iparosok dolgoztak rajta. A monumentális, háromszintes vármegyeháza homlokzatán a megye címerét is elhelyezték (Somogy a magyar vármegyék sorában elsőként, 1498. január 6-án kapott címeres levelet), alatta pedig az épület rendeltetését tömören összefoglaló felirat olvasható: „A közjónak”.

Mérey Sándor főispán

A megyeháza ma is tiszteletet parancsoló, meghatározó eleme a városképnek, de a 19. században – hatalmas, zárt tömegével – szinte uralkodott az alapvetően földszintes házakból álló településen. Az 1845-ben Kaposvárra látogató Vahot Imre színműíró és szerkesztő írta fővárosi olvasóinak: „Kaposban leginkább feltűnő a csinosan s kényelmesen épített megyeház, melyben minden tisztviselőnek van felírással kijelölt laka, szállása.” (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. [Budapest], Panoráma, 1982. 67. o.)

Kisebb módosításokat később is végeztek az épületen: 1872-ben például ide szerelték fel az első kaposvári villámhárítót, 1943 júniusában pedig létrehozták a megyeháza százkilencven főt befogadó óvóhelyét. Az ezredvégen jelentős felújításra került sor, s 2015. augusztus végén átadták az udvaron kialakított Vigasságok terét.

A megyeháza jó néhány politikai, valamint kulturális-gazdasági-társadalmi esemény helyszíne volt az idők során, s persze híres látogatók is megfordultak vastag falai között…