Az Erzsébet út – a későbbi Noszlopy Gáspár utca – a 19. század legvégén nyílt meg, miután az Esterházy herceg tulajdonában levő földszintes bérházakat megvette és lebontatta a város. Az utca nyugati oldalán néhány éven belül nagyvárosi paloták sora épült fel. 1903-ban négy platánfasort is ültettek az utcában, amelyet – akárcsak az 1911-ig még Széchenyi térnek nevezett főteret – nyüzsgő, eleven gazdasági és társadalmi központtá tett a piac.
Kemény Albert nagykereskedő borsos áron megszerezte a várostól az új utca főtér felőli végén képződött saroktelket, és megálmodta, majd meg is építtette ott az Erzsébet Szállót. A munkálatokat 1901 márciusában kezdte meg Lencz Sándor. Az eklektikus stílusú, sarokerkélyes szállót, amelyet már a kortársak is a város egyik legszebb és legmodernebb épületének tartottak, oly nagy buzgalommal építették, hogy áprilisban úgy tűnt: ősz elejére megnyitható lesz. Végül már augusztusban átadták! A hotelt az 1898-ban merénylet áldozatául esett magyar királynéról nevezték el, akárcsak a mellette nyílt utcát.
Aligha meglepő – a Turul Szálló akkor még nem épült fel! –, hogy 1904 tavaszán itt szállt meg („az erkélyes két szobában, tehát a legszebb ponton, minden kényelemmel ellátva”) a kor egyik legünnepeltebb színésznője, a másodszor is Kaposvárra látogató Blaha Lujza.
A főtéri Erzsébet Szálló
A szálló további történetébe természetesen a politika is beférkőzött. 1919 februárjában például Tóth Lajos, Latinca Sándor és Szalma István (a hamarosan zászlót bontó Tanácsköztársaság három helyi vezetője) szólt a tömeghez az erkélyéről, követelve a szocialista közigazgatás bevezetését. 1924-ben az épület Erzsébet úti oldalán helyezték el Kónyi Manó országgyűlési gyorsírófőnök emléktábláját. Az Erzsébet Szálló épületében később adóhivatal és rendőrség is helyet kapott, a földszinten cipő-, majd ruházati áruház nyílt. Az ötvenes években lakásokat alakítottak ki az emeleten. Egy villanókép 1956-ból: a szovjet intervenció után az akkor itt működő Csibi Áruház erkélyéről orosz géppuska szegeződött a Kossuth téren dolgukra siető emberekre.
A rendszerváltozás éveiben felújították az épületet; 1988 elején kezdték a munkát, és 1990. augusztus 31-én történt meg a műszaki átadás. A tetőszerkezetet és a külső díszeket az IKV állította helyre.