„E szép mívű palota, melly galériákkal ékeskedik, s hosszú márvány erkéllyel, könnyen befogadhatja Somogy nagy számú nemeseit.” (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. [Budapest], Panoráma, 1982. 66. o.)

E szavakkal jellemezte az újonnan épült megyeházát Horváth József Elek, a kaposvári gimnázium tudós igazgatója a Sas címmel Pesten megjelenő irodalmi és társadalomtudományi folyóirat 1832. októberi számában.

De nemcsak a somogyi nemeseket fogadta be a hatalmas épület, hanem kulturális, társadalmi, sőt gazdasági szervezeteknek is fészekmeleg otthont biztosított, legalábbis átmenetileg. Ebben az épületben kezdte meg működését 1864-ben a Somogy Megyei Takarékpénztár, 1870-ben itt alakult meg a megyei tanítóegylet (1920-ban a vármegye Szabadoktatási Bizottsága is), 1882-ben az árvaházat létesítő Mária Valéria Egylet, 1890-ben az Úrlovasok Szövetkezete.

A megyeházán tartotta meg első nagygyűlését a Somogy Vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat (1880), 1909-ben aztán a múzeumegyesület is – 1904 nyarának végén pedig a Somogy Vármegyei Borértékesítő Szövetség. 1905-ben országos visszhangot kiváltó iparművészeti kiállítást rendeztek az ódon falak között, amelyet több nagyszabású képzőművészeti tárlat követett azokban az évtizedekben is, amikor az épület még nem volt múzeum. A nagyteremben ünnepelték meg Roboz István ötvenéves lapszerkesztői jubileumát (1913), a megyeházán jött létre a megyei cserkészszövetség (1926), a Somogymegyei Automobil Club (1928) és a Magyar Amatőr Fényképezők Szövetségének Kaposvári Csoportja (1932). 1945 szeptemberében a somogyi Bélyeggyűjtő Kör, 1953-ban a TIT megyei szervezete, 1958-ban a Kaposvári Fotóklub is itt lépett ki a nagybetűs életbe. Több felolvasóülést tartott a megyeházán a Berzsenyi Társaság. S 1955. október 27-én, Ivan Vlagyimirovics Micsurin orosz növénynemesítő születésének századik évfordulóján az akkor már megyei tanácsnak nevezett épület nagytermében rendezték meg az ifjú micsurinisták első Somogy megyei találkozóját…

Nem egy vállalkozást vagy intézményt hosszabb időre is befogadott a megyeháza. Így az 1830-as években az első kaposvári nyomda, a század közepe táján a rabok foglalkoztatására felállított posztógyár termelt az intézmény területén, de itt rendezték be a 48-as honvédek toborzóirodáját, s a 20. század elejéig még a királyi törvényszék is a megyeházán működött. 1950 áprilisában könyvtári olvasóterem nyílt a földszinten.

Az 1980-as évek közepétől ez az épület adott otthont a megyei múzeumnak, 2011-től pedig – újra – a megyei önkormányzatnak is.