Több más történelmi emléknaphoz hasonlóan a magyar honfoglalás millenniumának megünneplésekor is ültettek fákat szerte az akkor még széles Magyarországon. Kaposváron több helyen is sor került erre 1896-ban: a szentpál–cserénfai út mellé 200 tölgy- és 5 vadgesztenye-csemetét, a Cser-erdőbe pedig 25 hársfát és 5 vadgesztenyét, illetve 400 fiatal tölgyfát ültettek. A magyar millennium emlékére 1896. április 18-án a kaposvári gimnázium új épületének még szabad telkén is emlékfákat ültetett a tanári kar és az ifjúság.

Millenniumi páfrányfenyő a gimnázium udvarán

Az időközben főgimnáziummá előlépett intézmény megint költözés előtt állt, hiszen 1864-ben átadott otthonát is kinőtte. Bármilyen jó és szép volt a főtéri épület, már szűknek találtatott az udvar, és kicsinek bizonyultak a termek. Először úgy tervezték, hogy ezt az iskolát fogják bővíteni, s noha a szomszédos telket meg is vásárolták, végül mégis elejtették az elképzelést. Hiszen nemcsak a gimnázium, hanem a város is lendületesen fejlődött a századvégen, s a megnövekedett utcai forgalom miatt a főtér már sehogy sem tűnt megfelelő helyszínnek a középiskola számára.

Végül a város által akkoriban megszerzett, a megyeszékhely északi irányú terjeszkedését biztosító „Meggyes-telken” találtak helyet a gimnáziumnak. Ebben az időben a környék még a város szélének számított, a szántóföldek és kukoricatáblák között az Eszterházy (a későbbi Bajcsy-Zsilinszky) utca szép házsorainak nyomuk sem volt.

Az iskola 1896-ban kezdődött új „honfoglalása” persze összekapcsolódott a magyar honfoglalás ezredik évfordulójával. Az áprilisi faültetés is ennek jegyében ment végbe, beszédek és szavalatok mellett. Az egyes osztályok mind kaptak egy-egy fát, a fák pedig mind kaptak egy-egy nevet. Így lett a kaposvári gimnáziumnak Álmos, Előd, Kund, Und, Tas, Huba, Töhötöm és Árpád nevű fája, többnyire valószínűleg hársak. Mindemellett Szent Istvánról is elneveztek egy fát – azzal viszont még távolabb kerültek a honfoglalás korától, hogy a VIII. osztály fáját „I. Ferenc József, dicsőségesen uralkodó magyar király nevéről” ismerték. (A Somogy című hetilap 1896. április 26-i számának megfogalmazását vettük át.) Ezenkívül „a megépítendő új gimnázium” is kapott egy fát, továbbá a tanári kar; utóbbi a „Szabadság” nevet viselte.

Most már csak az új gimnáziumot kellett felépíteni…