Díszpolgárunk vesződsége a névtáblákkal

Nemes Városi Tanács és Választott Község! Ha van halandó létünkben minden kesertül ment érzés, becsületes ember valóban mást nem ismer, mint azon lelki örömöt, melly rá honfitársainak megbecsülésébül száll. Tökéletesen érzem tehát Nemes Tanács és Választott Község azon jutalomnak egész becsét, mellyel szerencséltetének, midőn polgártársul kebelükbe fogadni méltóztattak.” Így kezdődik gróf Széchenyi István 1835. május 26-án kelt és Pestről Kaposvárra küldött levele, melyben köszönettel elfogadta a díszpolgári címet. Ő volt az első, aki megkapta ezt a kaposvári kitüntetést. (Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, S. M. Tanács V. B., 1989. 239. o.)

 

Gróf Széchenyi István

 

„A legnagyobb magyar” díszpolgárrá választása jól jelképezte a városka megújulását, hiszen abban az évben több jelentős, egyaránt Széchenyi gróf szellemében fogant fejlesztés történt a még mindig meglehetősen kicsiny Kaposváron: például befejeződött a Kapos szabályozása, és megalakult a Lótenyésztő Társaság.

Az 1860-as évektől fogva láthatóan figyeltek rá a Széchenyit tisztelő kaposváriak, hogy a nemes gróf nevét mindig viselje a megyeszékhelyen egy tér. Bár ez nem volt mindig egyszerű feladat… A főteret mintegy fél évszázadig Széchenyi térnek nevezték, 1911 szeptemberében azonban itt állították fel Kossuth Lajos szobrát, ami névcserét tett szükségessé: a Kossuth név ide költözött, az 1848-as közlekedési miniszter nevét pedig a korábbi Szent János (majd Búza, még később Kossuth) tér kapta meg. Ez a tér ott volt, ahol most a Berzsenyi utca kezdődik, s hajdanán a Szent János-kápolnának, az pedig Nepomuki Szent János szobrának adott helyet.

Végleges megoldásról azonban még 1911-ben sem lehetett szó: miután a tér az 1980-as években – a vasúti felüljáró építése miatt – megszűnt, az egykori Osztrák–Magyar Bank székháza melletti területre származott át a Széchenyi tér név. A kaposvári közterületek históriájának bonyolultságát mutatja, hogy ez utóbbi területet korábban Somssich Pál, majd Engels utcaként ismerték.

Az immáron harmadik Széchenyi tér keresztelője egy igazán látványos aktussal kapcsolódott össze, hiszen 1990-ben itt avatták fel gróf Széchenyi István szobrát.

 
Megosztás: