„Az erdélyi írók emlékeztettek bennünket erőnkre és hivatásunkra. Köszönjük, hogy idejöttetek, mint egy megálmodott, szebb magyarság követjei, és igaz könnyeket adtatok nekünk, és igaz szíveket emeltetek felénk. A somogyi föld megmozdult, és felelt Erdély földjének. A somogyi lélek megmozdult, és felelt Erdély lelkének. Isten adjon nektek továbbra is elég erőt és kitartást hivatástok teljesítésére. Mi mindig mellettetek leszünk, érezzetek bennünket mindig magatok mellett. Arra figyelmeztettetek bennünket, hogy legyünk hűek önmagunkhoz, és ne veszítsük el nagyra hivatottságunk tudatát.” Dr. Merényi Oszkár, a Berzsenyi Társaság főtitkára ezekkel a szavakkal búcsúztatta az erdélyi magyar írókat, akik lelkes ünneplésben részesültek a kaposvári városházán. (A Berzsenyi Társaság értesítője. Összefoglalás a társaság működéséről 1925–36-ig. Szerk. Merényi Oszkár. Kaposvár, Új-Somogy Ny., [1936]. 9. o.)
A Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság közreműködésével 1935. november 17-én rendezte meg Kaposváron az erdélyi írók estjét. Vasárnap este 8 órakor előkelő közönséggel telt meg a városi nagyterem, ahol a tekintélyes erdélyi magyar könyvkiadó, az Erdélyi Szépmíves Céh öt írója és költője – báró Kemény János, Molter Károly, Nyírő József, Szemlér Ferenc és Tompa László – olvasott fel műveiből, s erősítette meg kaposváriakban és határon túlra szorultakban egyaránt a nemzeti összetartozás tudatát. (Tamási Áron darabjának budapesti színházi bemutatója, gróf Bánffy Miklós pedig betegsége miatt maradt távol.) A somogyi székváros az írók magyarországi körútjának ötödik állomása volt.
A vendégek nevében Kemény János válaszolt az üdvözlésekre: „Örömét fejezte ki afölött, hogy Kaposvárra jöttek, és megmutathatják, hogyan szolgálják a magyar kultúrát odaát. Nem mint politikusok, hanem mint a magyar nyelv szerelmesei, mint őseink beszédének fenntartói, az ottaniak örömére és boldogságára jöttek el Kaposvárra.” (Somogyi Újság, 1935. november 19.)
Nyirő József novelláját lélegzet-visszafojtva, nagy figyelemmel hallgatta és kitörő tapssal jutalmazta a közönség, de többi szerzőtársa is megérdemelt sikert aratott. Az erdélyiek másnap Pécsen folytatták körútjukat.