Az első személyvonat már 1872. április 8-án megérkezett Kaposvárra – a pálya műszaki átvételét végző vegyes bizottságot hozta magával Zákányból –, de a kaposváriak először csak ugyanez év augusztus 14-én mondhatták el szívből és jogosan, hogy „sínen vagyunk”. Ekkor adták át a forgalomnak a duna–drávai vasútvonal Zákány és Dombóvár közti, Kaposváron is átvezető szakaszát. (A Dombóvárt Bátaszékkel összekötő vonalrész egy év múlva készült el.) Bár az is igaz, hogy a vasutat minden nagyobb ünnepélyesség mellőzésével nyitották meg Somogyország székvárosában, legfeljebb néhány zászló lengedezett az állomáson. Persze a mozdony is kapott néhány koszorút.

A régi állomás a tér felől

A falvak némelyikében azonban annál nagyobb ovációt tartottak. A jákóiak például szép számmal, zeneszó mellett várták az első vonatot, s mikor megérkezett, lelkesült éljenzéssel fogadták. „Az egész község mintegy ünnepnek tartá e napot. A koszorúk záporként hullottak; egyik a másik előtt akarta koszorúját a mozdonyra illeszteni. Látszik, hogy a derék jákóiak igen jól tudják felfogni a vaspálya jelentőségét, mi csak dicséretökre válik!”

Meglehet, hogy a kaposváriakat kissé kifárasztotta a nagy vasútépítési láz, amely akkor már évek óta hevítette a lokálpatrióták kebelét. A régi kaposiak tudtak azért ünnepelni – ennek az építkezés során többször is bizonyságát adták –, legfeljebb az augusztusi vasútmegnyitásra némileg kifogytak a szuszból… És tisztában voltak a vasút jelentőségével is. „Földbirtokosok, kereskedők, iparosok egyformán érdekeltséggel várták e megnyitást az év azon szakában, midőn a termékek szállítása elodázhatlan úgy a gazdák ezerféle szükségei, a jó ár, mint a kereskedőktől tett kötelezettségek folytán.” (Somogy, 1872. augusztus 20.) Azt mondják, hogy az első áru, amelyet szállítás végett az új vasútra feladtak, egy ecetes hordó volt…

A vasútvonal nemcsak addig ismeretlen kereskedelmi lehetőségeket és gazdaságfejlesztési ötleteket adott, nem csupán kapcsot jelentett az ország távoli tájaihoz, sőt Európához, hanem minden más ipari vállalkozásnál nagyobb mértékben és gyorsabban alakította át a Kapos mente arculatát. Átformálta a várost, átformálta a kaposváriak életét; közvetve más találmányok – a villanyvilágítás vagy a telefon – elterjedését is segítette. „Az első esztendőben kijárt a közönség az állomáshoz a vonat érkezését és indulását nézni. Mindenki a vasútról beszélt, és sok diáknak volt elhatározott szándéka, hogy a vasutas pályára lép.” (Somogyvármegye, 1911. április 16., 13. o.)

Persze a vasút megnyitása után nem alakult minden úgy, ahogyan sokan elképzelték…