„Tegnap reggel 8 órakor indult az első rendes vonat Kaposvárról a fonyódi állomásra, s ezzel a kaposvár–fonyódi helyiérdekű vasút átadatott a közforgalomnak. […] A közönség, mely a vasút kiépítése érdekében áldozatot hozott, tapasztalni fogja, hogy az az áldozat igen hasznos befektetés, melynek dús kamatai ki nem maradhatnak.” Így számolt be a vasút megnyitásáról a Kaposvár című újság 1896. július 16-i száma. A barcs–somogyszobi (1890), a somogyszob–balatonszentgyörgyi (1893) és a kaposvár–mocsoládi (1894) után ez volt a negyedik vicinális vasút Somogyban. Fonyódon még ekkor is megoldásra várt néhány műszaki probléma, ezért először a személyforgalom kapott zöld jelzést az 53 km hosszú vonalon, a teherszállításra csak valamivel később adták meg az engedélyt.

A fonyódi állomás napjainkban

Az első vonat tehát 1896. július 15-én zakatolt Kaposvárról Fonyódra, több mint száz utassal. A menetidő kezdetben három óra volt, s napi két vonat állt a közönség rendelkezésére – bár sokan kifogásolták, hogy a második szerelvény csak délután 4 órakor indul a kaposvári állomásról. Hamarosan az első „fürdővonatokat” is szolgálatba állították.

A somogyi sajtó persze többször is foglalkozott a régen várt új vonallal: „Mint halljuk, az utazás elég kényelmes és a viszonyokhoz képest elég gyors.” (Somogy,1896. július 19.) „A vasút igen szépen van építve, őrházai, állomásai csinosak, tetszetősek […]. (Kaposvár, 1896. július 20.) „Kaposvár és vidékének, úgy a vasút menténi községeknek a Balaton-part felé tehát megvan a biztos, gyors közlekedés, mi nagy szükséget pótol, különösen az őszi és téli rossz utak alkalmával.” (Somogy, 1896. július 26.)

Mindazonáltal kritikus hangok is hallatszottak, és nem csak a járatok sűrűségével kapcsolatban. Többen felvetették, hogy nem a legészszerűbb módon határozták meg a pálya nyomvonalát, így például a terület legjelentősebb községétől, Lengyeltótitól több kilométerre került a lengyeltóti állomás…

A helyiérdekű vasutak megépítése összességében mégis sikertörténet volt. Ahogyan a fonyódi vasút a Balaton-parttal, úgy az 1900-ban épült szigetvári és az 1905-ben elkészült barcsi vasút a Zseliccel és Dél-Somoggyal kapcsolta össze Kaposvárt. A világháború előtt öt irányból már napi huszonnyolc vonat érkezett Kaposvárra, amely ezzel a forgalommal Nagykanizsát és Pécset is megelőzte…