A városi hivatalok nem egyedüli lakói voltak a 20. század elején épült új városházának. Itt működött egy ideig a posta- és távírdahivatal, sőt néhány üzlethelyiséget is berendeztek a ház falai között. (1903 nyarán például Barta Sándor szabóüzletét.) Később is kisegítette az épület Kaposvár helyhiánnyal küzdő közintézményeit: 1927 februárjában például a megyei múzeum anyagát költöztették átmenetileg a második emelet három szobájába.

Már a század első felében is a legkülönfélébb szervezetek bontottak zászlót a városházán. 1904-ben itt mondták ki a kaposvári római katolikus kör megalakulását, néhány hónap múlva ide hívta össze alakuló közgyűlését a Berzsenyi Társaság, s itt jött létre a Gazdasági és Ipari Takarékpénztár Részvénytársaság. A városházán alakult meg a baromfihizlaló részvénytársaság (1906), a Kaposvári Szépítő Egyesület (1912), a Villamossági Részvénytársaság (1921), a Somogy Megyei Rádióamatőrök Klubja (1927), s a kaposvári cipészmesterek még bőrelosztó fiókot is alapítottak itt 1920. április 18-án…

A Magyar Iparművészeti Társulat kaposvári fiókbizottságától kezdve a Városi Dalárdáig számos szervezet, testület és egyesület gyűlésezett a nagyteremben. 1911 októberében ifj. Marich Ágoston az eszperantó nyelvről, a következő év végén egy francia építőművész a modern városrendezésről tartott előadást ugyanitt. Az idők változását mutatta, hogy 1917-ben nemcsak munkaszünettel, hanem a városháza nagytermében tartott ünnepéllyel is megemlékeztek május elsejéről a kaposvári munkások. (A polgári rendet és méltóságot kifejező díszes helyiségben Tóth Lajos, a kaposvári szociáldemokrata párt elnöke mondott ünnepi beszédet.)

A városházán ravatalozták fel Rippl-Rónai József festőművészt 1927-ben, s a nagyteremben került sor Takáts Gyula költő székfoglalójára az újjáalakult Berzsenyi Társaság felolvasóülésén (1935). Jártak az épületben más jeles irodalmárok is, úgymint Rákosi Jenő, az Erdélyi Szépmíves Céh írói, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor, Németh László, Illyés Gyula, Déry Tibor és Tamási Áron. Az igencsak mozgalmasra sikeredett 1919. június 22-én itt tartott előadást Vikár Béla etnográfus. S persze jöttek a politikusok, mint például 1924 februárjában gróf Bethlen István miniszterelnök. 1946 elején Kéthly Anna, az SZDP nemzetgyűlési képviselője, a Nemzetgyűlés alelnöke is felszólalt a városháza nagytermében tartott szociáldemokrata gyűlésen – és két év múlva, 1948. február 18-án az egyesülőben levő két munkáspárt helyi vezetői itt állapodtak meg a jobboldali szociáldemokraták kizárásáról…