– Javuló környezetvédelem, hatékonyabban és gazdaságosabban működő intézmények, a modern szolgáltatások nyújtása, ezekre van szükség ahhoz, hogy egy város smart city lehessen – mondta el előadásában Szita Károly polgármester, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke Budapesten, a Better Places for People – Zöld és élhető épített környezetért elnevezésű konferencián. Hozzátette: hat megyei jogú város között már létrejött az összefogás az energiatárolásban, és csatlakoztak az Európai Fejlesztési Bank ELENA Projektjéhez is.

– Egy okos város kialakítása a településfejlesztés új szintjét jelenti. A javuló energiahatékonyság, a környezetbarát megoldások és a modern eszközök nem csupán abban lehetnek a segítségünkre, hogy a városunk minél energiafüggetlenebb legyen, de egy ilyen városban jó is élni, ezért a népességmegtartásban vagy a gazdaságfejlesztésben is fontos szerepet játszhatnak a smart megoldások. A fejlesztések mellett éppen ezért fontos bevonnunk a városlakókat is a szemléletformálásba – emelte ki az MJVSZ elnöke.

– Kaposváron az a célunk, hogy 2050-re energiafüggetlen város legyünk, azaz mi termeljük meg magunknak a szükséges energiát a fenntartásunkhoz. Elindultunk ezen az úton, minden fejlesztésünknél figyelembe vesszük ezt az irányt. A kandeláberek LED-es okoslámpákra való cserélésével évente 37 százalékkal költünk kevesebbet a közvilágításra, mindemellett pedig légszennyezettséget is tudunk mérni velük, illetve forgalmat számlálni – mondta Kaposvár polgármestere.

– 171 milliárd forintot fogunk elkölteni a következő három évben a Németh István Program keretén belül Kaposváron. Megépül az új 67-es gyorsforgalmi út, amely kétszer két sávon köti majd össze városunkat az M7-es autópályával. Többek között új sportcsarnokot és egy új versenyuszodát építünk, a kórház használaton kívüli déli tömbjét átalakítjuk, és egy informatikai központot hozunk létre, amely mellett megépül az első okospark, de felújítjuk a Csiky Gergely Színházat is. Minden beruházásunk tervezésénél kiemelt szerepet kapott az, hogy az üzemeltetési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek, és minél energiahatékonyabbak legyenek a létesítmények. Az üzemeltetési költségek csökkentésével évente mintegy 20-30 százalék rezsit tudunk megtakarítani. Olyan épületfelügyeleti rendszereket alkalmazunk, amelyekkel központilag tudjuk szabályozni az energiafelhasználást, és csak ennek köszönhetően évente mintegy 30 százalék energiát tudunk megtakarítani az adott épületen belül – fejtette ki előadásában a polgármester.

– Európában is egyedülálló módon egyszerre lecseréltük a teljes buszflottánkat, így a környezetre és szervezetre káros dízelbuszok helyett ma már csak CNG-meghajtású buszok látják el a közösségi közlekedést a városban. A kaposvári cukorgyárban pedig van egy biogázüzem, amellyel betermelünk a hálózatba, így ha nem is közvetlenül, de megtermeljük a buszok üzemeltetéséhez szükséges gázt. De itt még nem állunk le, hamarosan két elektromos busz is érkezik a városba. Fogunk vásárolni további elektromos autókat, a meglévők pedig már most is napi használatban vannak, és dolgoznak például a Városgondnokságnál. Hamarosan több elektromos töltőállomást is létesítünk, hogy a magánszemélyek körében is könnyebben elterjedhessen ez a technológia – jegyezte meg Szita Károly.

– Bővítjük és fejlesztjük a kaposvári távhőrendszert, hiszen az egyik legkörnyezetkímélőbb fűtési módszer. Több intézményünket fogjuk így fűteni, ráadásul a gázos kazánok mellé biomassza-fűtőműveket telepítünk, amelyeket faaprítékkal fűtünk majd, és nagyobbrészt ezek fogják termelni a hőenergiát – tette hozzá.