A századelőn egyre sürgetőbbé vált, hogy polgári fiúiskola nyíljon a megyeszékhelyen, különös tekintettel az egyre jobban izmosodó iparos- és kereskedőréteg igényeire. „Régóta érezhető volt, hogy helyi társadalmunk azon osztálya, mely tekintélyes számánál fogva vezérlő szerepet játszik a város életében, nélkülözi azt az iskolát, melyben fiait leendő élethivatásuknak megfelelő gyakorlati irányú oktatásban részesíthesse. Az eszme, hogy e hiány megszüntetendő, sok évvel ezelőtt született, s végre évek múltával testet öltött.” (A polgári fiúiskola értesítője, 1906/07. 3. o.)
Az eszmét egyesület alapítása révén látták kivitelezhetőnek, amely 1903. április 26-án alakult meg a vármegyeháza nagytermében. Az igen tekintélyes Szabó Kálmán ügyvéd vezette Kaposvári Polgári Iskolai Egyesület kebelében leginkább Endrei Ákos, a főgimnázium tanára foglalkozott az új iskola megszervezésével, tőle azonban még az első őszön Gálos Ferenc vette át az irányítást – s meg is tartotta a harmincas évek végéig.
Az iskola életre hívása a színfalak mögött a kaposvári szabadkőműveseknek volt köszönhető. A polgári iskolai egyesület választmányában kilenc páholytag tevékenykedett, az iskolaszék tagjainak többsége úgyszintén a titkos társaság embereiből állt, s a nyolcfős tanári karból hárman kötelezték el magukat a szabadkőművességnek. Figyelemre méltó, hogy Vajthó Jenő, az iskola vezető tanára az 1907. évi iskolai értesítőben a kaposvári „Berzsenyi” páholy jelmondatát is beillesztette az önképzőkör működését bemutató írásába. (Persze csak a beavatottak ismerhették ezeknek a szavaknak valódi üzenetét.)
Az iskola 1903. szeptember 7-én „társulati” jelleggel nyílt meg abban a házban, amely a Zárda utca és az Eszterházy utca (a későbbi Bajcsy-Zsilinszky utca) találkozásánál állt. 1905 elején aztán „A haza kis polgárainak” ajánlott főtéri épületbe költöztek át. Kétségkívül sikeres vállalkozás volt a fiúpolgári létrehozása, ahol a második tanévben 110, a harmadikban 166, a következőben már 246 gyermeket oktattak. A 1906/07-es tanévben négyosztályos iskolává vált a polgári fiúiskola.
Az első években még az egyesület tartotta fenn a tanintézetet, 1907 őszén azonban a város kezelésébe került.